Freinet szabad önkifejezés

A szabad önkifejezés területei a Freinet pedagógiában:

Minden gyermek alapvető lelki szükséglete a szabad önkifejezés, azaz, hogy gondolatait, érzéseit, igényeit azonnal és nyíltan, őszintén kifejezze! Mégpedig oly módon, mely számára a legkedvezőbb.

A Freinet pedagógia egyik lényeges, talán a leglényegesebb eleme a szabad önkifejezés lehetőségének biztosítása az óvodában.

Freinet szerint a gyermek magában hordozza fejlődésének, kibontakozásának, önmegvalósításának minden csíráját. A Freinet pedagógus dolga, hogy segítsen ezt tudatosítani, hasznosítani, gyarapítani. A gyermek megélt élményei, érzelmei, korábbi ismeretei alkotják élete alkotó elemeit, amelyek egyedi és gazdag emberré formálják. A pedagógus feladata, hogy a lehető legkevesebb kényszerrel hagyja a gyermeket szabadon megnyilvánulni, hogy éreztesse vele gazdagságát, és felismertesse értékeit.

A gyermek önkifejezése csak akkor lesz szabad, ha bizalom és elfogadás övezi. Olyan légkörre van tehát szüksége, amelyben megítélés nélkül nyilvánulhat meg. Elsődleges feladat a szabad önkifejezés lehetőségének megvalósítása, megteremtése. Az óvodapedagógus feladata olyan óvodai csoportlégkör létrehozása, melyben a gyermek jól érzi magát, bizalommal fordul a közösség felé, nem fél, nem szorong, nyitottsággal, és gyermeki természetességgel örömben éli mindennapjait. Egyszóval: szeret óvodába járni. Ha ezt sikerrel létrejött, akkor már csak a lehetőségét kell megteremteni annak, hogy bátran és szabadon kifejezhesse önmagát. 

 

Hogyan is néz ki ez a gyakorlatban?

 A mindennapi életben számtalan területen fedezhetjük fel a szabad önkifejezés lehetőségeit.

A szabad játék:

A gyermek által kezdeményezett játék az úgynevezett szabad játék. Mivel a gyermek kezdeményezi a játékot, ő határozza meg azt, hogy mit, mivel, hol, hogyan és kivel játszik. A szabad játék nagyfokú szabadsága miatt a gyermek elsődleges és legkedveltebb tevékenysége. Annak ellenére, hogy a felnőtt beleszólása minimális, a szabad játék fejlesztőhatással van a gyermekre.

A játék a legbonyolultabb és legsokoldalúbb sajátos cselekvési, illetve tevékenységi forma. Külső céltól függetlenül magáért a tevékenységért van, amelyet az örömszerzés kísér. A gyermek olyan sajátos öntevékenysége, ami szabad akaratára épül, benne és általa érvényesül legtipikusabban és legsokoldalúbban az önkifejezése. A játék spontán, szabadon választható, „önmagáért való” tevékenység. Ebben az életkorban a játék jelentősége nagyon nagy, hiszen elősegíti a szociális, fizikai és kognitív fejlődést egyaránt. Ugyanakkor a játék közben megtanulja kezelni a frusztrációit, megtanulja tisztelni és elfogadni mások véleményét és akaratát. Szabad játéktevékenységében megjelennek élményei, tapasztalatai, érzelmei.

A gyermek kezdeményezi külső kényszer hatása nélkül, ő szervezi és alakítja azt. Mondhatjuk, hogy az effajta (Nem irányított!!!) játék a gyermek önkifejezésének az egyik formája.

Vizuális technikák:

Az freinet óvodapedagógus biztosítja az eszközöket a gyermek számára. Javasolhat témát is, de annak megjelenítési módját a gyermeki fantázia erejére bízza. Konkrét példa erre, a Mikulás csizmájának megfestése. Minden eszközt (festéket, filctollat, színesceruzát, rajzlapot, ragasztót stb.) biztosít az óvodapedagógus, majd a gyermekre bízza, milyen alkalomhoz illő képet alkot belőle (megfelelő motivációval, rávezetéssel némileg terelgetjük a gyermeket a tervezett téma felé). Semmiképpen nem korlátozzuk őt a színválasztásban (piros csizma), sem egyebekben. Így lesz a Mikulás csizmája csíkos, zöld, virágmintás, vagy házikós. És miért is ne? Ha a gyermeki fantázia ebben látja az önmegvalósítást, vagy a szabad önkifejezést, legyen úgy! Vannak esetek, amikor a gyermek repked a boldogságtól, kacag, vidám egész nap. Ilyenkor festi lila-sárga-zöld kockásra a Mikulás csizmáját, de ha reggel rosszkedvűen érkezik óvodába, előfordulhat a csizma koromfeketére festése is. Bármilyen megoldás elfogadható! Lényeg, hogy a gyermek alkotás közben szabadon valósíthassa meg önmagát, az alkotás eredménye mindenképpen elismerendő. Egy tavaszi projektben, ahol a (pl) hóvirágok szirma egyirányban áll, ahol minden kis szirom jobbra hajlik, a levelek meg balra, ugyanolyan formában és méretben valósul meg, az bizony NEM szabad önkifejezés. Az egy tervezett vizuális munka kötött megvalósítása, maximum finommotorikai fejlesztés történik, de a fantázia, az egyéniség, a gyermeki képzelet erősen korlátozott a megvalósítás alatt.

Mozgás, zene, tánc:

Csodálatos lehetőség a szabad önkifejezésre! Gyakori, hogy a gyermekek előadásokat szerveznek maguknak. Ilyenkor bátran használhatják a rendelkezésükre álló hangszereket, és csodálatos műsort komponálhatnak maguknak. A Freinet-es csoportokban ilyenkor tapasztalható, hogy a gyermek szabadon táncol, mozog, lépked a zenére (szóljon a zene a magnóból, ének a gyerekektől/óvó nénitől), lágy mozdulatokkal, vagy akár darabos, erőteljes kézlengésekkel mozgat egy kendőt, ugrál, tapsol, próbálja belső érzéseit kimutatni a nézőközönségnek.  Szabadon alkot szövegeket, melyet énekelve eldalol. Igazi művészet ez részükről, mi más, ha nem az önkifejezés szabad formája?

Beszélgető kör:

Ezen a napirendben rögzített lehetőségben kézzel tapintható a szabad önkifejezés anyanyelvi területet érintő lehetősége. Szabad a véleménynyilvánítás, szabad a vita, az ellentmondás, szabad az érzések megfogalmazása. Kiscsoportban természetesen ezt még meg kell tapasztalniuk a gyerekeknek, erre az freinet óvodapedagógus példamutató beszéde, vitakultúrája, érvelése és magyarázatai a legjobb minták. Ez az a szituáció, ahol kérdéseket lehet egymásnak feltenni, és meg lehet vitatni olyan helyzeteket, amelyek kényesek, feszültek, oldásra várnak. Mindenkinek joga van hallgatni, és kimondani azt, ami bántja, feszélyezi, foglalkoztatja. Gyakori, hogy az freinet óvodapedagógus vitát indít, ahol mindenki szabadon elmondhatja a véleményét, és természetesen egymást végig hallgatva, egymást tiszteletben tartva „ütközhetnek” a vélemények. Ennek kialakítása több hónapos folyamat, nem megy egyik napról a másikra. Meghatározó az óvodapedagógus szerepe ebben a helyzetben is, rendkívül tudatosan, éretten kell kialakítani azt a légkört, melyben a gyermek ki meri mondani gondolatait, véleményét.

Szabad szövegalkotás:

Erre a gyermeknek lehetőséget kell kapniuk az óvodában! Nagyszerű példája ennek, amikor szabadon játszhatunk a szavakkal, kitalálhatunk meséket, történeteket, találós kérdéseket. A Varázsmesekönyv a legjobb példa erre. E könyv az a mesekönyv, melynek vannak ugyan lapjai, de ezek az oldalak üresek. Nincs rajtuk sem illusztráció, sem szöveg. És a gyermek leül, kezébe veszi a könyvet és mesél. Szabadon szövi a történet szálait, képzelőerője, fantáziája szárnyal. Önmegvalósít!

Számtalan területen tapasztalható még a szabad önkifejezés. Lehet ez az

  • öltözködésben (miért ne vehetne fel felemás zoknit, ha így fejezi ki önmagát?)
  • az udvari játék során (kötetlenül, önmegvalósítva építhet homokvárat, legurulhat a domb lejtőjén (felügyelet mellett), ha belső késztetése erre sarkallja, de kirakhat tetszőleges képeket kavicsokból, rajzolhat krétával bármi stb.)
  • de megtörténhet egy ünnepségen is (miért ne mondhatná el azt a verset, dalt, amit ő szeretne, nem feltétlenül kell ragaszkodnia az óvodapedagógusnak az általa előre megtervezett ünnepség forgatókönyvéhez)

 

A Freinet pedagógia egyfajta rugalmasságot, könnyedséget, ugyanakkor magasszintű tudatosságot kíván az óvodapedagógustól, mely pedagógiai attitűdök segítségével könnyedén felismeri, és kiaknázza azokat na helyzeteket, melyben a gyermeki személyiséget szabadon, de mélységében fejlesztheti!

 

 

 

Nyitva

  • Hétfő - Péntek :
    6.00 - 18.00
Telefon
+36 70 199 6841, +36 1 261 5120
Kapcsolat