Tartalomjegyzék

  1. Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya
  2. Az óvoda alaptevékenységét szabályozó jogszabályok
  1. Az óvoda alap adatai
  2. Az óvoda alaptevékenysége
  3. Az óvoda működési rendje
  • Az alkalmazottak munkaideje, munkaidő nyilvántartása
  • Létesítmények, helyiségek használati rendje
  1. Pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje
  2. A vezetők közötti feladatmegosztás
  3. A nevelőtestület és a nevelőtestületi hatáskörök
  • Az óvodában működő egyeztető fórumok
  • Helyettesítési rend
  • A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolat formái
  1. Külső kapcsolatrendszer formája, módja
  • Ünnepek, megemlékezések rendje
  • Rendszeres egészségügyi feladatok ellátásának rendje
  • Az óvodai védő-óvó előírások
  • Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők
  1. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének és tárolt dokumentumok kezelési rendje
  • Minőségi munkavégzéssel járó kereset kiegészítés feltételei
  • Iratkezelés szervezeti rendje
  • Egyéb szabályozók
  • Záró rendelkezések

Mellékletek, belső szabályzatok

A Kőbányai Kincskeresők Óvoda (a továbbiakban: Óvoda) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) – az óvoda vezetőjének előterjesztése alapján – meghatározott kérdésekben az óvodai Szülői Szervezet (a továbbiakban: SZSZ) véleményének kikérésével és a fenntartó egyetértésével, a nevelőtestület elfogadta.

>

 

I. Szervezeti és Működési Szabályzat személyi hatálya

Az SZMSZ területi hatálya kiterjed:

  • Az óvoda területére.
  • Az óvoda által szervezett - a nevelési program végrehajtásához kapcsolódó - óvodán kívüli programokra.
  • Az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolati alkalmaira
  • A Szervezeti és Működési Szabályzat, a mellékletét képező belső szabályzatokkal együtt az óvoda valamennyi közalkalmazottjára és a szolgáltatást igénybe vevő szülőkre, valamint az óvodával kapcsolatban nem álló, de az intézmény területén munkát végző más személyekre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában kötelező érvényű.

>

 

II. Az óvoda alaptevékenységét szabályozó jogszabályok

  1. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (a továbbiakban Kjt)
  2. 1993 évi LXXIX. törvény a közoktatásról (továbbiakban: Kt.)
  3. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról, és a magán levéltári anyag védelméről
  4. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
  5. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről
  6. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről
  7. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól 8. § (4) bekezdés
  8. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt)
  9. évi CXCV. törvény az államháztartásról (a továbbiakban: Áht.) a végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Ávr.) egységes szerkezetben
  10. év I. Tv. a Munka törvénykönyvéről (Továbbiakban: MT)
  11. 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról (továbbiakban OAP)
  12. 138/1992. (X. 28.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben
  13. 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésiről szóló törvény végrehajtásáról
  14. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: R)
  15. 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
  16. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről
  17. 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelvéről
  18. 3/2012. (III.1.) Polgármesteri és Jegyzői közös utasítás

>

 

III. Működést meghatározó dokumentumok Pedagógiai program

A pedagógiai program az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülve tartalmazza a feladatellátás szakmai alapját.

Az óvodai pedagógiai program meghatározza:

  1. az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit,
  2. azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését,
  3. a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,
  4. a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet,
  5. a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit,
  6. az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,
  7. a gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,
  8. a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket.

Házirend

A nevelési-oktatási intézmény házirendje szabályozza:

  1. az óvodai felvétel, átvétel, megszűnés rendjét,
  2. a nevelési év rendjét, a gyermekek életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket,
  3. a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, igazolására vonatkozó előírásokat,
  4. A gyermekek jutalmazásának elveit és formáit,
  5. az óvoda helységeinek használati rendjét,
  6. a gyermekek jogainak gyakorlásával, kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos szabályokat,
  7. a szülők jogainak gyakorlásával, kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos szabályokat,
  8. a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket,
  9. egészségügyi és a gyermekek védelmét, óvását szolgáló szabályokat.

Munkaterv

Az óvodai munkaterv határozza meg a nevelési év helyi rendjét.

Tartalmazza a konkrét tevékenységeket és munkafolyamatokat az időpontok megjelölésével, a

határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével.

Az intézmény működését meghatározó egyéb óvodai, fenntartói dokumentumok, szabályozók

Az Óvoda törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – egyéb dokumentumok határozzák meg:

  1. Alapító Okirat,
  2. Pedagógiai Program
  3. Az óvoda belső szabályzatai, házirend
  4. Mindenkori hatályos polgármesteri és jegyzői utasítások

>

 

IV. Az Óvoda alap adatai

Az intézmény neve: Kőbányai Kincskeresők Óvoda
OM azonosító: 034421
Székhelye, címe: 1105 Budapest Mádi utca 4-6.
Hrsz.: 41369/2
Alapító: X. ker. Tanács Végrehajtó Bizottsága
Alapítás éve: 1972.
Fenntartó: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete
  1102 Budapest Szent László tér 29.
Alapító okirat kelte, száma: 2012. május 29. – K/35837//2012/II.
Gazdálkodási jogkör: Önálló jogi személy - Önállóan működő költségvetési szerv 
  Meghatározott pénzügyi, gazdálkodási feladatait a Budapest Főváros X. kerület
Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el.

Az óvoda vállalkozási tevékenységet nem folytat.
Működési köre: Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete által meghatározott körzet
TB száma: 75710
PIR száma: 679660
Statisztikai törzsszáma: 16909582
TEAOR száma: 8510
Bankszámla száma: 11784009-16909582
  OTP Bank Nyrt. X. kerületi Fiók 
Adószáma: 16909582-2-42
   
  Az óvoda 108 férőhellyel, 4 csoporttal működik.
   
Engedélyezett létszám: 1 fő óvodavezető
  8 fő óvodapedagógus
1 fő fejlesztőpedagógus
0,5 fő pszichológus
1 fő pedagógiai asszisztens
1 fő óvodatitkár
4 fő dajka
2x0,5 fő kisegítő
0,5 fő kertész
0,5 fő gondnok
Teljes létszám: 18,5 fő
   
Az Óvoda hosszú bélyegzője: 1 db
  A bélyegző felirata

Kőbányai Kincskeresők Óvoda
1105 Budapest Mádi u. 4-6.
Telefon: 261-5120
Körbélyegzője: 1 db
  A bélyegző felirata

Kőbányai Kincskeresők Óvoda
1105 Budapest Mádi u. 4-6. 
   
  A bélyegzők az intézményben elzárva találhatók.
Bélyegzők használati rendjét az Iratkezelési Szabályzat 2. pontja részletesen tartalmazza.
   

 

A feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés joga:

Ingatlan címe  Hrsz. Alapterület (m2)
Funkció
1105 Budapest, Mádi u. 4-6. 41369/2 994,5 óvoda
       

Az intézmény a rendelkezésre álló helyiségeket a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletnek megfelelően, alapfeladatainak sérelme nélkül hasznosíthatja. A feladatok ellátásához rendelkezésre állnak az óvodában az éves leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközök, valamint a fenntartó által biztosított pénzeszközök és készletek. Az óvoda a rendelkezésre álló vagyontárgyakat nevelő-oktató feladatai ellátásárhoz, szabadon használhatja.

>

 

Az óvoda alaptevékenysége

  1. Az intézmény szakágazati besorolás

851020

ÓVODAI NEVELÉS

Kormányzati
funkciószám

kormányzati funkció megnevezése

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

06610

Zöldterület - kezelés

091110

Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091120

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai

091140

Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

096015

Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025

Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

104060

A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok

107080

Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok

 

 

Az alaptevékenység szöveges meghatározása

  • nevelési feladatok ellátása a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig, legalább napi 4 óra biztosítása az óvodai nevelésre kötelezett gyermekek számára a nevelési év kezdő napjától,
  • a gyermekek neveléséhez szükséges, teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások biztosítása, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint a gyermekek napközbeni ellátása,
  • a pedagógiai program végrehajtása során együttműködés más nevelési-oktatási intézményekkel,
  • különleges bánásmódot igénylő gyermekek, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek ellátása,
  • az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján a többi gyermekkel együtt nevelhető-oktatható autizmus spektrumzavarral küzdő, enyhe értelmi fogyatékos, sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása,
  • az egyéb pszichés zavarral (súlyos tanulási, figyelem. vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő, a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása az illetékes szakértői bizottság véleménye alapján,
  • speciális tehetséggondozó programok szervezése hátrányos helyzetű gyermekek részére,
  • tehetségpontként működhet.
  1. Az óvoda működési rendje

A gyermekek fogadása
A gyermekek felvételi rendje

Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik, melynek ideje minden év május eleje. Minderről hirdetményen tájékoztatjuk a szülőket. Az óvodába a gyermek 3. életévének betöltése után vehető fel. A jelentkezést megelőzően lehetőséget biztosítunk leendő óvodásainknak és szüleiknek, hogy nyílt napokon megismerkedjenek óvodai életünkkel, az intézmény dolgozóival. A jelentkezés és ismerkedés alkalmával biztosítjuk a szülő számára, hogy megismerjék az intézmény házirendjét, és a felmerülő kérdések megbeszélésére is lehetőséget biztosítunk.

  • A szülő a gyermek óvodai felvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermek fogadása a nevelési évben folyamatosan történik (amennyiben az óvoda rendelkezik férőhellyel).
  • A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetve ahol szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt.

 

  • Biztosítani kell a körzetes óvodába a gyermek elhelyezését ha, az adott év augusztus 31 -ig betöltötte a 3. életévét és hátrányos, valamint halmozottan hátrányos helyzetű.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41 §-a szerint jogosult a napközbeni ellátás igénybevételére.

 

  • Felvételét a gyámhatóság kezdeményezte.
  • Amennyiben az óvoda az adott év augusztus 31-ig 3 éves gyermek óvodai felvételét teljesítette, felvehető az a gyermek is, aki körzetes és a felvételtől számított féléven belül

betölti harmadik életévét (amennyiben az óvoda férőhellyel rendelkezik).                .

Felvételi kérelem elutasításáról határozat formájában értesítjük a szülőt.

Elutasítás esetén a szülő(k) fellebbezést nyújthatnak be az óvoda vezetőjének.

  • A beiratkozás lezárását követően szülői értekezlet formájában tájékoztatjuk a szülőket az óvoda életrendjéről, valamint a gyermek óvodai csoportba történő beosztásáról. A gyermekek csoportba történő beosztása az óvodavezető feladata.
  • A szülőnek joga van szabadon megválasztani gyermeke számára a megfelelő intézményt. Az óvoda feladata a fenntartó által kijelölt működési körzet mindenkori ellátása.
  • A gyermek, abban az évben, amelyben augusztus 31-ig a 3. életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát a délelőtti szervezett tevékenységek idején kötelező óvodai nevelésben részt vennie.
  • A gyermekek felmentése az óvodáztatás alól: A gyermek hároméves korától óvodai nevelésben való részvételi kötelezettsége törvényi előírás.

A szülői kötelezettség teljesítése alól a szülő kérelmére az önkormányzat jegyzője adhat felmentést, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. A felmentés a gyermek ötödik életévének betöltéséig kérhető, a kérelem nyomtatványon. A védőnő javaslatával ellátott kérelmet a jegyzőnek címezve a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének kell benyújtani.

Az óvoda nyitva tartása

Az óvoda hétfőtől péntekig tartó, ötnapos munkarenddel egész éven át folyamatosan működik.

Az óvodai nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart.

  • A nyári időszakban a csoportok összevontan működnek a nyitvatartási rendben szabályozottak szerint.

A nyári zárásról a Fenntartó dönt január 31-ig. A zárásról a szülőket a központi faliújságon tájékoztatjuk február 15-ig. Ennek tudomásulvételét aláírásukkal igazolják.

Nyári zárva tartás ideje alatt az ügyeletet igénylő gyermekek elhelyezését másik óvodában biztosítjuk.

Nyári zárás alatt hetente egy alkalommal (szerdai napon) az óvodában ügyeletet kell tartani a haladéktalanul intézkedést igénylő ügyek lebonyolítása miatt reggel 8 órától 12 óráig.

  • A két ünnep közötti téli zárásról a fenntartó dönt, régiónként megjelölve két-három óvodát, ahová a szülők a karácsony és újév között ügyeletet kérhetnek. A szülők írásban nyilatkoznak arról, hogy kérik-e az óvodai elhelyezést a kijelölt óvodában.
  • Az ünnepek idején szükség szerinti összevonás történik.
  • Az óvodai nevelési év rendjében az 5 nevelés nélküli munkanap – nevelőtestületi értekezletek, tanulmányi kirándulások lebonyolítására – kerül felhasználásra. A tanévnyitó nevelői értekezleten dönt a nevelőtestület ezek időpontjáról. A szülőket a csoportok faliújságain és a honlapon tájékoztatjuk erről. Ezek időpontjáról a szülőket legalább hét
  • nappal a zárva tartás előtt külön értesítjük. Az ügyelet megszervezése intézményi szinten, illetve a környező óvodában történik.

    A heti pihenő és munkaszüneti napokon az óvoda zárva tart.

  1. Nyitvatartási idő: napi 12 óra (06:00 – 18.00)

Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezheti.

Ügyeleti rend:

A reggeli ügyelet 06:00 – 07:00, valamint délután 17:00 – 18:00 tart.

Reggeli ügyelet: 06:00 – 07:00 óráig óvodapedagógus tart ügyeletet.

Délutáni ügyelet: 17:00 – 18:00 összevont csoporttal, óvodapedagógus irányításával történik.

Az ügyeleti rendet tartalmazza az éves munkaterv.

  1. Vezetők intézményben való tartózkodásának rendje

Az óvoda nyitvatartási ideje alatt felelős vezetőnek kell az intézményben tartózkodnia. Az óvoda nyitvatartási idején belül 08:00-16:00 óra között az óvodavezetőnek vagy a helyettesnek az óvodában kell tartózkodnia.

06:00 -.08:00-ig és 16:00 – 18:00 az óvodavezető és a helyettes együttes távollétében a vezető feladatait a felelős vezető látja el (Felelős vezető: 1. az óvodavezető által megjelölt személy, 2. az óvodában a legtöbb szolgálai idővel rendelkező óvodapedagógus), intézkedési jogköre kizárólag az óvoda zökkenőmentes működésével, a gyerekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A helyettesítés során a felelős vezető a jogszabály, illetve az óvoda belső szabályzataiban, rendelkezéseiben a kizárólag az óvodavezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

  1. Az alkalmazottak benntartózkodásának rendje
    Óvodapedagógusok, gyakornok óvodapedagógus, fejlesztő pedagógus

Az óvodavezető munkaideje heti 40 óra, ebből kötelező óraszáma heti 10 óra.

Az óvodavezető helyettes munkaideje heti 40 óra, ebből kötelező óraszáma heti 24 óra. A 24 órán túli munkaidejében, a vezetővel vagy az óvodatitkárral, a munkaköri leírás szerinti feladatait végzi.

Az óvodapedagógusok munkaideje heti 40 óra, ebből heti kötelező óraszámuk 32 óra. Neveléssel le nem kötött munkaidőből 4 órát az óvodavezető elrendelhet. (helyettesítés, neveléssel összefüggő feladatok)

Az óvodavezető helyettes és az óvodapedagógus neveléssel le nem kötött feladatok körét, munkaidejét az éves munkaterv és a vezetői utasítás szabályozza. A pedagógusok munkarendjét az óvodavezető úgy állítja össze, hogy az óvoda teljes nyitva tartásában óvodapedagógus foglalkozzon a gyermekekkel (6 -18 óra).

A gyakornok munkaideje heti 26 óra. Kötött munkaidejét az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni. A munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A kötelező munkaidő és a heti teljes munkaidő közti időben a gyakornok, foglalkozást /tevékenységet látogat, konzultál a szakmai segítővel, szükség szerint az intézményvezetővel, más munkatársakkal

A fejlesztő pedagógus munkarendjét az óvodavezető határozza meg. A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a Köznevelési törvény rögzíti.

A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a teljes rendes munkaidő neveléssel le nem kötött részében ellátott feladatokhoz szükséges időből áll.

A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése.

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az óvodavezető helyettes állapítja meg az óvodavezető jóváhagyásával. A műszakok elcserélését az óvodavezető engedélyezheti.

A pedagógus köteles munkakezdés előtt 10 perccel, munkára képes állapotban munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél legalább 10 perccel korábban kell érkeznie.

A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, az óvodavezetőnek, vagy az óvodavezető helyettesnek, hogy feladatának ellátásáról szakszerű helyettesítéssel gondoskodni lehessen.

A nevelőmunkát segítő közalkalmazottak

A nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollévők helyettesítési rendjét az

óvodavezető helyettes állapítja meg az óvodavezető jóváhagyásával. Az alkalmazottak napi

munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes

ellátását.

A nevelőmunkát segítő közalkalmazottak heti munkaideje: 40 óra.

Az óvodatitkár egy műszakos rendben, a dajkák délelőtt-délután vagy amennyiben az óvodai élet

szervezése megkívánja, három műszakos rendben dolgoznak.

A kertgondozó munkaideje heti 20 óra a téli-nyári szezonhoz igazodik.

A gondnok munkaideje heti 20 óra, mely napi 4 órát jelent.

Az alkalmazottak legalább 10 perccel kötelesek munkára képes állapotban munkahelyükön

megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell az óvodavezetőt.

Óvodapszichológus:

A nevelőtestület tagja. Feladata a szakszerű pszichológiai szűrővizsgálat, mellyel kiszűrhetők a veszélyeztetett, beilleszkedési zavarokkal, pszichés rendellenességekkel, teljesítményzavarral küzdő gyerekek.

Az óvodapszichológus jogait és kötelezettségeit a Nkt. rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó óvodapszichológus heti teljes munkaideje neveléssel-oktatással lekötött munkaidőből, neveléssel-oktatással le nem kötött részből áll, külön megjelölve az óvodában és az óvodán kívül ellátott feladatokat. Az óvodapszichológus köteles munkakezdés előtt 10 perccel, munkára képes állapotban munkahelyén megjelenni. A munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell az óvodavezetőnek.

 

  • A gyermekek benntartózkodásának rendje

Az óvoda dolgozói csak azokért a gyermekekért felelősek, akiket az óvodapedagógus a szülőtől átvett.

A folyamatos napirenden belül a szervezett tanulási folyamatok (foglalkozások) naponta általában 08:00 -12:00 tartó időszakban zajlanak. A szülőket kérjük, 08:30-ig hozzák be gyermeküket az óvodába, mert a későbbi érkezés zavarja az óvoda munkarendjét, a reggelit 09:00 óráig tudjuk biztosítani.

A gyermekek óvodában tartózkodásának maximális ideje napi 10 óra lehet.

Ha a szülő vagy megbízottja az óvoda zárásáig nem érkezik meg a gyermekért, az óvodapedagógusnak a mindenkori törvénynek megfelelően kell eljárni.

  • Az óvodával jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának rendje

Az óvodával jogviszonyban nem állók csak az óvodavezető, óvodavezető helyettes, vagy a felelős vezető tudtával és engedélyével léphetnek be és tartózkodhatnak az intézmény területén.

Az óvodai nevelő-oktató munkát segítő szakemberek: logopédus, pszichológus, utazó gyógypedagógus érkezéskor köteles az óvodavezetőnél bejelentkezni.

Az óvodai szolgáltatást segítők: hitoktató, fociedző, sakkoktató, egyéb sport tevékenységet vezető köteles az óvodavezetőnél bejelentkezni. Az óvodával jogviszonyban nem állók kötelesek az óvodai szabályrendet betartani,

Az óvoda által szervezett, a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az óvoda helyiségeinek használati rendjét az óvoda vezetője állapítja meg.

Az óvodába belépő személyeket a dajka az óvodatitkárhoz kíséri. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező személyeket az óvodavezetőhöz irányítja.

A fenntartói, szakértői, tanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi.

VII. AZ ALKALMAZOTTAK MUNKAIDEJE, A MUNKAIDŐ NYILVÁNTARTÁSA

Az alkalmazottak munkaideje

  • Óvodavezető

Munkaideje heti 40 óra, ebből kötött munkaidő: heti 10 óra

  • Óvodavezető helyettes

Munkaideje heti 40 óra, ebből kötött munkaidő: heti 24 óra

  • Óvodapedagógus

Munkaideje heti 40 óra, ebből kötött munkaidő: heti 32 óra

Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti 4 órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornokok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el a pedagógus számára.

Gyakornok óvodapedagógus

Munkaideje heti 40 óra, melyből a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő a teljes munkaideje 65%-a, azaz 26 óra. Kötött munkaidejét az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni. A munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A gyakornok a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő teljesítésén túli feladatok közül csak a nevelőtestület munkájában való részvételre, továbbá a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákra kötelezhető. A kötelező munkaidő és a heti teljes munkaidő közti időben a gyakornok foglalkozást, tevékenységet látogat, konzultál a szakmai segítővel, szükség szerint az intézményvezetővel, más munkatársakkal.

Fejlesztő pedagógus

Munkaideje heti 40 óra, ebből kötött munkaidő 32 óra.

Foglalkoztatása óvodapedagógus álláshelyen történik. Kötött munkaidejét közvetlenül a gyermekekkel való foglalkozásra kell fordítania. (szűrés, diagnosztizálás, egyéni-és mikro csoportos felzárkóztató foglalkozások vezetése, tehetséggondozás). A munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti 4 órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornokok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el a pedagógus számára.

Óvodapszichológus

Munkaideje heti 20 óra, ebből kötött munkaideje 11óra. További heti 5 órában a közvetlen pszichológiai foglalkozások szervezésével, előkészítésével kapcsolatos feladatokat látja el, részt vesz a pedagógiai szakszolgálat óvodapszichológus koordinátora által szervezett szakmai feladatokban, szükség esetén előkészíti a gyermek szakellátásban történő irányítását.

  • Pedagógiai asszisztens
    Munkaideje heti 40 óra
  • Dajka

Munkaideje heti 40 óra

  • Óvodatitkár
    Munkaideje heti 40 óra
  • Egyéb alkalmazott (konyhai alkalmazott, kertész, takarító)
    Munkaideje heti 20 óra

Az óvodában alkalmazásban állók munkaköri leírás mintái a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében szerepelnek!

A munkaidő nyilvántartása

A nyilvántartások vezetéséért felelős:

  • óvodavezető,
  • óvodavezető helyettes,
  • óvodapedagógus.

A munkaidő nyilvántartás tartalma:

Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

A kötelezően vezetendő nyomtatványok a mellékletben felvett minta szerint kerülnek bevezetésre:

  • kötött munkaidő (jelenléti ív),
  • neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidő nyilvántartása (hitelesített egyéni nyilvántartó lap, havi időtartamra).

A munkaidő nyilvántartásnak tartalmaznia kell a neveléssel le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatokat, külön megjelölve:

  • a nevelési intézményben,
  • nevelési intézményen kívüli ellátandó, illetve ellátható feladatokat
    (részletesen meghatározva a munkaköri leírásában).

A munkaidő nyilvántartás vezetésének részletes szabályai a következők:

  • A munkaidő nyilvántartást személyenként a jelenléti íven, naponta kell vezetni.
  • A jelenléti íven az adatokat naponta rögzíteni kell a következő bontásban:

a .) neveléssel lekötött munkaidő

kötelező óra teljesítés

dokumentuma: a jelenléti ív

b.) neveléssel le nem kötött munkaidő, amely tartalmazza:

-     az intézményben és az intézményen kívül ellátandó feladatokat

(részletesen meghatározva a munkaköri leírásában).

Dokumentuma: egyéni nyilvántartó lap (havi bontásban)

Törvényi háttér

Nkt. 62.§(5) A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által – az e törvény keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.

62.§(6) A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.

Nkt. 62.§(8)Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára.

 

A 62.§ (4)-(5) és (8) bekezdéseiben meghatározott szabályozás szerint tehát a teljes álláshelyen alkalmazott óvodapedagógusok:

  • heti munkaideje 40 óra
  • kötött munkaidejük heti 32 óra
  • a megtartandó foglalkozások száma heti 32 óra
  • a heti 40 órás munkaidő fennmaradó részéből, azaz heti 8 órából maximum 4 órát a 62.§ (8) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására kell fordítaniuk.

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

  • A munkaidő nyilvántartást a jelenléti íven kell vezetni.
  • A jelenléti íven az adatokat naponta rögzíteni kell a következő bontásban:

- kötelező óra teljesítés, amely magában foglalja a szükség szerinti elrendelt

helyettesítést,

dokumentuma: a jelenléti ív

A nyilvántartások vezetésének szervezési feladatait az intézményvezető látja el, ennek keretében:

  • kijelöli a nyilvántartások kezeléséért, ellenőrzéséért, egyeztetéséért felelős személyt,
  • a nyilvántartások vezetésének szükségességéről, valamint az információszolgáltatási kötelezettségről nevelőtestületi értekezleten, illetve egyéb formában tájékoztatja az óvodapedagógusokat,
  • havonta ellenőrzi a munkaidő nyilvántartások dokumentumait.

Az óvodavezető - helyettesek feladatai:

A munkaidő nyilvántartás kezeléséért az óvodavezető helyettes a felelős.

  • Felméri és biztosítja a nyilvántartás vezetéséhez szükséges nyomtatványok mennyiségét, az óvodatitkár segítségével.
  • A pedagógusok részére a nyomtatványokat átadja
  • A nyilvántartásokat a hónap végén összeszedi és átadja az óvodavezetőnek.

A nyomtatványokban közölt adatok valódiságáért – amely az ellátott tevékenységeket jelenti – a munkavállaló felel.

A tévesen vagy nem elégségesen megadott adatokból eredő túlmunka díjazás elmaradása esetén a munkavállaló sem kártérítési, sem kamatigénnyel nem léphet fel.

A nyilvántartás hiányos vagy pontatlan kitöltéséből eredő késedelmes kifizetés esetén kamatfizetési kötelezettség az intézményt nem terheli, különösen akkor, ha az óvodapedagógus az ellenőrzést nehezítette, vagy meghiúsította.

 

VIII. Létesítmények, helyiségek használatának rendje

  1. Az óvoda létesítményeit és helyiségeit az intézmény nyitva tartásának ideje alatt rendeltetésüknek megfelelően kell használni.
  2. A vállalkozás alapján folyó foglalkozásokhoz, valamint a vallási neveléshez az óvodai nevelésen kívül kijelölt helyiségek állnak rendelkezésre. A foglalkozást tartó pedagógus, illetve az egyház képviselője felel a helyiségekben található tárgyi eszközök, berendezések megóvásáért. Az óvodai nevelő-oktató munkát segítő szakemberek fogadóórák alkalmával kötelesek az óvodai szabályrend megtartására.
  3. Az óvoda által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott alkalomszerű rendezvények alkalmával az óvoda helységeinek használati rendjét az óvodavezető állapítja meg.
  4. Az óvodavezető döntése alapján, az óvoda szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Az óvoda

helyiségeit megfelelően kell használni.

Aki használja, felelős:

  1. az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért,
  2. az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
  3. az óvoda tűz- baleset- és munkavédelmi szabályok betartásáért.
  4. Az óvodában és 10 méteres körzetében dohányozni tilos!
  5. Az óvodát reggel a munkarend szerinti 06:00 órára érkező óvodapedagógus és dajka nyitja. Az óvoda ajtaja 08:30 óráig nyitva van, ezt követően 15:00 óráig zárva tartjuk. A csengetésre a beosztás szerinti dajka nyit kaput, aki a külső látogatót az óvodavezetőhöz kíséri.
  6. 5. Az ételszállítás a konyhába a megállapodás szerinti időben történik. A konyhában csak a konyhai személyzet tartózkodhat.
  7. A hivatalos ügyintézés az óvodavezető helyiségében történik.

Az óvodába belépő személyeket a dajka az óvodatitkárhoz kíséri. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező személyeket az óvodavezetőhöz irányítja.

A fenntartói, szakértői, tanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi.

A gyermekek az óvoda helyiségeit és udvarát csak óvodapedagógusi felügyelet mellett használhatják.

Az óvoda külső-belső területei kivétel a tornaszoba, csoportszoba, gyermekmosdók, felnőtt öltözők-, mosdók a gyermekek biztonsága érdekében be vannak kamerázva.

A helyiségek és az udvar egyéb használata, vagy hasznosítása során a fenntartó vagyonrendeletével összhangban lehet eljárni.

  1. Saját, vagy idegen tulajdonú eszközök behozatalának rendje:
  2. Az óvoda területére nem az óvoda tulajdonában levő eszközt, berendezést

munkavégzés céljából behozni csak az óvodavezető engedélyével lehet.

  1. Az óvodapedagógus védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra az általa készített, használt eszközöket.
  2. Az óvodába a nagyobb értéket képviselő személyes tárgyat a dolgozók csak saját felelősségükre hozhatnak az óvoda területére. Az óvoda biztosítja a dolgozók részére az elzárás lehetőségét így azok őrzéséért, a bennük keletkezett károkért vagy eltűnésükért az óvoda felelősséget nem vállal.

 

  1. A személyi tulajdont ért biztosítási káresemények bekövetkezése esetén az intézmény kártérítést csak abban az esetben fizet, ha az eszköz tárolása és használata a helyi szabályzatokban leírtaknak megfelelő módon történik.
  2. A reklámtevékenység szabályai
  3. Tilos az olyan reklám, amely erőszakos, illetve a személyes vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönöz.
  4. Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha az a gyerekeknek szóló egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális, oktatási tevékenységgel függ össze.

A reklámok elhelyezésére, terjesztésére kizárólag az intézményvezető adhat engedélyt, mely óvodai pecséttel ellátva tehető ki.

  1. Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje
  2. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, mely ellenőrzési terv alapján teljesül.
  3. Az ellenőrzési tervet az óvodavezető készíti el.

Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra hozzuk. Az ellenőrzési ütemtervet és a konkrét szempontokat a vezetői munkaterv tartalmazza.

Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonható a vezető helyettes és a szakmai munkaközösség vezetője. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell írásban is, aki az abban foglaltakkal kapcsolatban észrevételt tehet. Az óvodavezető minden óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus, munkaközösség vezető munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során.

  1. Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: az óvodavezető helyettes, szakmai munkaközösség, a szülői szervezet.
  2. A pedagógiai munka belső ellenérzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés tapasztalatait értékelni kell, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének céljai

  • A Pedagógiai Programban megfogalmazott célok, alapelvek összevetése a tényleges nevelési gyakorlattal.
  • Az elért eredmények, erősségek visszaigazolása, a feltárt hiányosságokra, problémákra megoldási javaslatok keresése.
  • A nevelőtestület szakmai állapotának, módszertani kultúrájának fejlesztése, az egyén szakmai fejlődésének biztosítása.
  • Biztosítja az óvoda pedagógiai munkájának (jogszabályok), valamint a PP előírt működését,
  • Elősegíti az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességét, hatékonyságát,
  • Megfelelő információt, adatot és tényt szolgáltat az óvoda nevelő-oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

Kiemelt ellenőrzési szempontok:

  • a pedagógusok munkafegyelme,
  • a foglalkozások, illetve kezdeményezések
  • az óvodapedagógus és a gyermekek kapcsolata,
  • a nevelőmunka és a tanulás színvonala,
  • felkészülés tervezése, szervezése,
  • alkalmazott módszerei, eszközei,
  • az adminisztráció naprakész vezetése,
  • a külső ellenőrzés alapjául szolgáló 8 pedagógus kompetencia teljesülése
  • kapcsolata szülőkkel és kollegákkal,
  • a Pedagógiai Program követelményének teljesítése.

Az óvodavezető és a helyettes az ellenőrzési ütemterv és az írásban rögzített munkamegosztás alapján a pedagógiai munka eredményessége és az óvoda zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak - óvodapedagógusok munkáját.

Az ellenőrzési ütemterv az érintettek számára hozzáférhető.

Az ellenőrzés kiterjed a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre.

Az ellenőrzés formái:

  1. nevelőmunka gyakorlatának ellenőrzése csoportlátogatással,
  2. beszámoltatás,
  3. írásbeli dokumentációk ellenőrzése,
  4. szaktanácsadói felmérések, vizsgálatok.

Az ellenőrzés fajtái:

  1. Tervszerű: előre megbeszélt szempontok szerint.
  2. Alkalomszerű: a problémák feltárása érdekében, a napi felkészültség felmérésének érdekében.

Az ellenőrzési tapasztalatok egyénileg kerülnek értékelésre szóban és írásban.

A hiányosságokat 1 héten belül pótolni kell.

Az általánosítható tapasztalatok a nevelőtestülettel ismertetésre kerülnek a havi óvodapedagógusi

megbeszélések alkalmával, melyről feljegyzés készül.

Az ellenőrzési ütemtervet és a konkrét szempontokat az éves intézményi munkaterv tartalmazza.

  1. A vezetők közötti feladatmegosztás

A vezetőség tagjai:

  • intézményvezető
  • intézményvezető helyettes
  • szakmai munkaközösség vezetők

Az óvodavezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Nemzeti Köznevelési Törvény határozza meg. Ellátja továbbá más jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat. Az óvodavezető biztosítja a tárgyi- és a személyi feltételekkel a zavartalan munkát, irányítja az óvoda szakmai életét.

További feladatait a munkaköri leírás tartalmazza, melyet a fenntartó készít el.

Az óvoda vezetője felelős az óvoda szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért.

A kiadmányozás és képviselet szabályait a - polgármesteri és jegyzői utasítás az Önkormányzatnál, a Polgármesteri Hivatalban és az önállóan működő költségvetési szerveknél a kötelezettségvállalás, a pénzügyi ellenjegyzés, a teljesítés igazolása, az érvényesítés és az utalványozás szabályozásáról - szerint látja el. Utalványozási hatáskörét átruházhatja az óvodavezető helyettesnek és az óvodatitkárnak.

Az óvoda vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az óvoda ellenőrzési, mérési, értékelési működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbaleset megelőzéséért.

Hatáskörébe tartozik a rendelkezésére álló költségvetés alapján az óvoda működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

  • Gyakorolja a munkáltatói jogokat.
  • Dönt az óvoda működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.
  • Felel a pedagógiai munkáért.
  • Megszervezi a gyermekvédelmi feladatok ellátását.
  • Megteremti a nevelőmunka biztonságos feltételeit.
  • Intézkedik a gyermekbalesetek megelőzése tárgyában.
  • Biztosítja a gyermekek rendszeres egészségügyi ellátását.
  • Dönt a gyermek óvodába való felvételéről a törvényben írtak szerint.
  • Dönt a felül bírálati és törvényességi kérelmekről első fokon eljárva, a hatáskörében tartozó ügyekben.
  • Dönt a gyermekek csoportba történő beosztásáról.
  • Dönt az óvodai elhelyezés - átvétellel, kimaradással, fizetési hátralék miatti - megszüntetéséről.
  • Felelős a sajátos nevelési igényű gyermek felülvizsgálatának kezdeményezéséért, szakértőhöz utalásáért.
  • Tájékoztatást nyújt a szülőknek az óvodáztatási támogatás lehetőségéről.

Kizárólagos jogkörébe tartozik:

  • a nevelőtestület vezetése,
  • a szakmai munka irányítása és ellenőrzése
  • a tanügy igazgatási döntések meghozatala,
  • munkáltatói, továbbá a hatáskörébe tartó gazdálkodási, kötelezettségvállalási, utalványozási jogkör gyakorlása.
  • fegyelmi jogkör

Közvetlenül irányítja:

  • gyermekvédelmi munkát,
  • munka- és tűzvédelmi tevékenységet,
  • a gazdálkodási feladatokban résztvevő óvodatitkár munkáját.

Az óvodavezető hatásköréből átruházza az óvodavezető helyettesre:

  • a dajkák munkájának irányítását, (heti tisztasági ellenőrzés)
  • a nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését,
  • étkezéssel kapcsolatos teendők ellátását,(ebédlerendelés, adott esetben számla kiállítás)
  • szabadságok kiadásának megtervezését.

Az óvodavezető helyettes

Az óvodavezető helyettes vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi, hatáskörét és annak gyakorlási módját a munkaköri leírása szabályozza. Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítést.

  • Az óvodavezető két hét távolléte esetén a csoport mellett helyettesítő óvodavezető helyettes intézkedési jogköre kizárólag az intézmény zökkenőmentes működésével, a gyerekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.
  • Az óvodavezető egy hónapon belüli hiányzása esetén az óvodavezető helyettes a munkáltatói jogokat is gyakorolja.
  • Az óvodavezető tartós hiányzása esetén (egy hónapon túli) az óvodavezető helyettes a vezetői feladatokat teljes jogkörben gyakorolja, kivéve fegyelmi eljárási ügyben.

A nevelési területén közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját.

Felelős:

  • Az intézményi továbbképzések megszervezéséért.
  • A szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért.
  • A szülői szervezet működésének segítéséért.
  • A helyettesítési beosztás elkészítéséért.
  • Pedagógusok adminisztrációjának ellenőrzéséért.

Az óvodavezető helyettes feladata:

  • a munkaidő-nyilvántartást heti egy alkalommal ellenőrzi,
  • amennyiben eltérést tapasztal, a dolgozó bevonásával meggyőződik a nyilvántartásban szereplő adat helyességéről, ha nem, jelzi annak szükségességét, hogy a munkaidő nyilvántartást javítsa. Azt az óvodavezető helyettes aláírásával és pecséttel hitelesíti.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége van:

  • óvodavezetőnek
  • óvodavezető helyetteseknek

 

A vagyonnyilatkozatokat 2 évente a jogszabályok betartásával, a fenntartóhoz kell benyújtani. A dokumentumok tárolásáról is az önkormányzat gondoskodik.

Közalkalmazotti tanács

Feladatait, jogait és kötelességeit a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza. Az óvodavezetőség havonta egyszer - illetve szükség szerint - ülést tart. Az ülésekre meg kell hívni véleményezési-, javaslattevői joguk gyakorlása miatt a közalkalmazotti tanács képviselőjét.

Véleményezése kiterjed:

  1. a gazdálkodásból befolyó bevételek felhasználására,
  2. a közalkalmazotti képzéssel összefüggő tervekre,
  3. a munkarend kialakítására,
  4. az éves szabadságolási tervre,
  5. a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetére,
  6. a munkáltató belső szabályzatának tervezetére,
  7. a korkedvezményes nyugdíjazásra, a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak, rehabilitációjára vonatkozó elképzelésekre.

Szakmai munkaközösség vezetők

A nevelőtestület a szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választ. Az intézményvezető, egy nevelési évre bízza meg a feladatok ellátásával a szakmai munkaközösség(ek) vezetőjét, – a megbízás meghosszabbítható legfeljebb öt évre - melyet az óvoda éves munkaterve rögzíti. Tevékenységüket a vezető írásos megbízása alapján, munkaköri leírásuknak megfelelően végzik.

Munkaközösség-vezető feladatai és jogai:

  1. összekötő a munkaközösség és az óvoda vezetője között,
  2. adott témában együttműködik a szaktanácsadóval,
  3. képviseli a munkaközösséget szakmai fórumokon, az intézményen belül és kívül,
  4. állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait,
  5. tájékoztatást ad a nevelői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban,
  6. irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért,
  7. értekezletet hív össze, hospitálást, látogatást szervez,
  8. ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé,
  9. összeállítja a pedagógia program, eljárási rendelkezések és a munkaterv alapján a munkaközösség éves munkatervét, amely az óvoda éves munkatervének melléklete,
  10. beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről,
  11. szakmai továbbképzésekre ad javaslatot,
  12. véleményezi a vezetői pályázatokat,
  13. részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében,
  14. összegző véleményével segíti az alkalmazottak értékelését, minősítését.

 

Az óvoda szervezeti vázrajza:
óvodavezető

       ↕        

óvodavezető helyettes ↔ óvodapedagógusok            ↔ óvodatitkár

↕                          ↕                        ↕

dajkák, kertész

  1. A nevelőtestület és a nevelőtestületi hatáskörök átruházása
  2. A nevelőtestület a nevelési intézményben a pedagógusok közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfőbb tanácskozó és határozathozó szerve.

A nevelőtestület tagjai az óvodapedagógusok, valamint a nevelőmunkát segítő felsőfokú végzettségű dolgozók.

A nevelőtestület döntési, a magasabb jogszabályokban megfogalmazott véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik

A nevelőtestület kapcsolattartásának formái: értekezletek, heti összejövetelek, megbeszélések, hospitálások, tanulmányi kirándulások.

Döntési joggal rendelkezik:

  1. pedagógiai program elfogadásában,
  2. SZMSZ elfogadásában,
  3. munkaterv jóváhagyásában,
  4. átfogó értékelések és beszámolók elfogadásában,
  5. házirend elfogadásában,
  6. továbbképzési terv elfogadása

Véleményezi:

  1. az egyes pedagógusok külön megbízatásainak elosztását,
  2. a vezető helyettes megbízását,
  3. valamint a megbízás visszavonását,
  4. az intézményvezetői programokat.

Javaslatot tesz: az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A nevelőtestület a döntéseit értekezleteken hozza meg, nyílt szavazással, egyszeri szótöbbséggel. Személyi kérdésekben előzetes döntés alapján titkos szavazással dönthet. A szavazatok egyenlősége esetén a vezető szavazata dönt. A döntések és határozatok évenként sorszámozva az óvoda irattárába kerülnek (jegyzőkönyvek).

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület 60%-a kéri.

  1. nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak 51%-a jelen van,
  2. nyílt szavazással, egyszeri szótöbbséggel dönthet,
  3. erről jegyzőkönyvet, vagy emlékeztetőt kell vezetni.

 

Egy nevelési évben a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja:

  • Tanévnyitó értekezlet
  • Őszi nevelői értekezlet
  • Tavaszi nevelői értekezlet
  • Tanévzáró értekezlet

Az óvodai munkaterv tartalmazza a tanév helyi rendjét, a nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, az értekezletek témáját és időpontját.

A magasabb jogszabályok szerint:

  • a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak 51%-a jelen van,
  • nyílt szavazással, egyszeri szótöbbséggel, vagy titkos szavazással dönthet, határozatot hozhat,
  • erről jegyzőkönyvet, vagy emlékeztetőt kell vezetni.

Alkalmazotti (munkatársi) értekezlet

A nevelőtestület, pedagógiai asszisztensek és a dajkák csoportja közötti kapcsolattartás, az óvodai munka egészét, valamint az óvoda valamennyi alkalmazottját érintő ügyekben, a félévente egy alkalommal összehívott alkalmazotti értekezleten valósul meg.

Az egyes tervezési időszak feladatait a csoport óvodapedagógusa rendszeresen megbeszéli a csoporthoz tartozó pedagógiai asszisztenssel és a dajkával.

Pedagógiai asszisztensek, dajkák munkaértekezlete

Az aktuális feladatok megbeszélésére minden héten pénteki napon technikai munkatársi értekezleten történik.

Információs értekezlet

A vezető és a vezető helyettes(ek) hetente egy alkalommal, megbeszélést tart(anak) az aktuális feladatokról.

A vezetés havonta két alkalommal megbeszélést tart az aktuális feladatokról. Ezt a megbeszélést a vezető hiányzása esetén a vezető helyettesek tartják.

A nevelőtestület hetente megbeszélést tart az aktuális feladatokról. Ezt a megbeszélést a vezető hiányzása esetén a vezető helyettes(ek) tartják.

  1. A nevelési évben megrendezésre kerülő szakmai nap

Az óvodapedagógusok minden év június 15-ig kötelesek írásos beszámolót készíteni az adott nevelési évben a csoportban megvalósított feladatik értékeléséről. Éves értékelést kell készíteni a szakmai és működési feladatok ellátásával megbízott óvodapedagógusnak.

Az óvodapedagógusnak a gyermek értelmi, beszéd, hallás-látás, mozgásfejlődésének eredményét félévente értékelni kell. A gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat rögzíti.

  1. Nevelőtestület munkájához nyújtott szakkönyvek, informatikai és műszaki eszközök rendje
  2. az óvodapedagógus az óvoda könyvtárában a munkájához szükséges szakmai könyveket a kialakított kölcsönzési rendszer alapján kezelje.

 

  1. Az informatikai és műszaki eszközöket (számítógép, laptop, videokamera, fényképezőgép) csak rendeltetésszerűen használhatja, amennyiben hibát észlel, azonnal jelentse a munkavédelmi felelősnek. Használhatja a szakmai munkájához szükséges anyagok megtekintéséhez, továbbá a csoport dokumentációjának elkészítéséhez.
  2. Pedagógiai adatkezelésünk:

Óvodánkban az alábbi kötelező nyomtatványok vezetése kötelező.
Óvodavezető:

  1. Felvételi előjegyzési napló
  2. Óvodai törzskönyv
  3. Óvodai szakvélemény

Óvodapedagógus:

  1. Felvételi és mulasztási napló
  2. Óvodai csoportnapló
  3. Nevelési és fejlesztési terv
  4. Egyéni lapok: megfigyelő lap
  5. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit:
  6. nevelési program elfogadása
  7. szervezeti és működési szabályzat elfogadása
  8. házirend elfogadása

5.Hatáskör átruházása:

  1. A nevelőtestület a tagjait megbízhatja a döntései előkészítéséhez szükséges feladatokkal (előzetes kutatások, összefoglalók, egyéb írásos anyagok elkészítése, részfeladatok elvégzése).

A rábízott részfeladatokat a nevelőtestület tagja legjobb tudása szerint köteles ellátni.

A beszámoltatása a nevelőtestületi értekezleten vagy team-megbeszéléseken történik, ahol az elvégzett feladatról számot ad.

  1. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból team-et hozhat létre. Egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlója köteles a nevelőtestületet tájékoztatni meghatározott időközönként és módon.

A team-ek és a munkaközösség tagjai a rájuk bízott feladatot legjobb tudásuk szerint kötelesek ellátni.A nevelőtestület és a pedagógiai asszisztensek, dajkák, technikai dolgozók (kisegítők, kertész, titkár) csoportja közötti kapcsolattartás a félévente egy alkalommal összehívott alkalmazotti (munkatársi) értekezleten valósul meg, ahol az óvodai munka egészét, valamint az óvoda valamennyi alkalmazottját érintő ügyek kerülnek megbeszélésre.

Az egyes tervezési időszak feladatait a csoport óvodapedagógusai rendszeresen megbeszélik a pedagógiai asszisztenssel és a csoportos dajkával

A nevelőtestület értekezletei:

A nevelőtestület feladatainak ellátása, a szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg.

 

A nevelőtestület a feladatai ellátása során, a döntései előkészítésére, a véleményének

kialakításához szükséges előzetes kutatások, összefoglalók, egyéb írásos anyagok elkészítésére,

részfeladatok elvégzésére tagjait megbízhatja.

Az egyes feladatok elvégzésére történő megbízást a nevelőtestület vezetője is megteheti.

A megbízott, a rábízott feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni.

A beszámoltatása a nevelőtestület megbeszélésén történik, ahol az elvégzett feladatról számot ad.

XII. Az óvodában működő egyeztető fórumok Szakmai Munkaközösség

Az óvodában az azonos feladatok ellátására, nevelési területenként szakmai munkaközösség hozható létre.

A munkaközösségek évenként az igényeknek megfelelően változhatnak. Intézményünkben idén egy munkaközösség működik. Feladata komplexen magába foglalja a tehetséggondozást, az évi fő feladatot zöld óvodát.

A nevelőtestület a szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választ. Az intézményvezető, egy nevelési évre bízza meg a feladatok ellátásával a szakmai munkaközösség(ek) vezetőjét, – a megbízás meghosszabbítható legfeljebb öt évre - melyet az óvoda éves munkaterve rögzíti. Tevékenységüket a vezető írásos megbízása alapján, munkaköri leírásuknak megfelelően végzik.

A munkaközösségek feladataikat munkaterv alapján végzik. Tagjaik önként csatlakoznak a munkaközösséghez (munkaközösségenként 2 fő óvodapedagógus). Meghatározott időközönként szakmai megbeszéléseket, hospitálásokat, bemutatókat szerveznek, szakmai segédanyagokat készítenek. A munkaközösség elvégzett feladatait a tanév végén a tagok értékelik. A munkaközösség vezető ennek alapján éves értékelő beszámolót készít, melyet a tanévzáró értekezleten ismertet.

A munkaközösségek napi munkájuk során közvetlen kapcsolatot tartanak az óvodavezető -

helyettessel.

Képviseleti joga:

A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az óvodán kívüli szakmai, módszertani rendezvényeken

A munkaközösség feladatai:

  1. segítséget ad szakmai, módszertani kérdésekben a nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez,
  2. a tagok véleményezhetik a feladatok megvalósulását munkájuk során,
  3. javaslatot tehet a nevelőmunka változtatására,
  4. segíti a pályakezdő és új pedagógusok munkáját,
  5. segít összehangolni az egységes intézményi követelményrendszert,
  6. végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, javaslatokat tehet a Pedagógiai Program módosítására,
  7. igényelheti a szaktanácsadó segítségét.

A szakmai munkaközösség felelőssége: a szakmai innovációk összhangban álljanak az

intézmény munkatervével, pedagógiai programjával.

Beszámolási kötelezettsége:

  • Írásbeli beszámoló készítése,
  • összefoglaló elemzés, értékelés, készítése a nevelőtestület számára az éves feladatterv teljesítéséről, az elvégzett fejlesztési folyamatról.

Kapcsolattartás rendje

  • Az intézményvezetőt szóban tájékoztatja meghatározott időközönként a munkaközösség tevékenységéről

A szakmai munkaközösségek együttműködésének rendje

  • a munkaközösségek tagjainak munkakapcsolata folyamatos,
  • nevelési évenként minimum négy alkalommal (a nevelési év tervezése, a félév értékelése, a nevelési év értékelése, valamint az éves feladatok szervezése) értekezletet tartanak,
  • a kapcsolattartásban egyre növekvő szerepet kell adni az e-mailes információnak és kommunikációnak.

Szakmai Munkaközösség vezető

Az óvodában az azonos feladatok ellátására, nevelési területenként szakmai munkaközösség hozható létre.

Az intézményvezető, egy tanévre bízza meg a feladatok ellátásával a szakmai munkaközösség(ek) vezetőjét. A munkaközösségek évenként az igényeknek megfelelően változhatnak. Intézményünkben két munkaközösség működik.

A munkaközösségek feladataikat munkaterv alapján végzik. Tagjaik önként csatlakoznak a munkaközösséghez (csoportonként egy óvodapedagógus). Meghatározott időközönként szakmai megbeszéléseket, hospitálásokat, bemutatókat szerveznek, szakmai segédanyagokat készítenek. A munkaközösség elvégzett feladatait a tanév végén a tagok értékelik. A munkaközösség vezető ennek alapján éves értékelő beszámolót készít, melyet a tanévzáró értekezleten ismertet.

Munkaközösség vezető feladatai és jogai:

  1. összekötő a munkaközösség és az óvoda vezetője között,
  2. adott témában együttműködik a szaktanácsadóval,
  3. képviseli a munkaközösséget szakmai fórumokon, az intézményen belül és kívül,
  4. állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait,
  5. tájékoztatást ad a nevelői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban,
  6. irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért,
  7. értekezletet hív össze, hospitálást, látogatást szervez,
  8. ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé,
  9. összeállítja a pedagógia program, eljárási rendelkezések és a munkaterv alapján a munkaközösség éves munkatervét, amely az óvoda éves munkatervének melléklete,
  10. beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről,
  11. szakmai továbbképzésekre ad javaslatot,

Közalkalmazotti Tanács

Feladatait, jogait és kötelességeit a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza.

Az Óvodavezetőség havonkénti (illetve szükség szerinti) értekezleteire meg kell hívni (véleményezési-, javaslattevői joguk gyakorlása miatt) a közalkalmazotti tanács képviselőjét. Az alkalmazotti közösség döntése alapján nem kötelező Közalkalmazotti tanácsot választani, csak amennyiben erre az alkalmazotti kör 51%-a igény tart.

Véleményezése kiterjed:

  1. a gazdálkodásból befolyó bevételek felhasználására,
  2. a közalkalmazotti képzéssel összefüggő tervekre,
  3. a munkarend kialakítására,
  4. az éves szabadságolási tervre,
  5. a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetére,
  6. a munkáltató belső szabályzatának tervezetére,
  7. a korkedvezményes nyugdíjazásra, a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak, rehabilitációjára vonatkozó elképzelésekre.

Szülői Szervezet

Az óvodában a szülők törvényben meghatározott jogaik érvényesítése és kötelezettségeik teljesítése érdekében Szülői Szervezetet (továbbiakban SZSZ) hoznak létre.

  1. A Szülői Szervezet véleményezi:
    a) a Pedagógiai Programot,
  2. a Házirendet,
  3. a Szervezeti és Működési Szabályzatot,
  4. a vezetők és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás módját,
  5. az ünnepélyek, megemlékezések rendjét,
  6. a szülőket anyagilag is érintő ügyeket,
  7. az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakítását,
  8. a munkatervnek a szülőket is érintő kérdéseket,
  9. az Adatkezelési Szabályzatot.

Minden olyan kérdésben, amely a gyermekek nagyobb csoportját érinti, véleményezési jogkört

gyakorol.

  1. A szülők jogai:
  2. megismerni a Pedagógiai Programot, Házirendet, és a Szervezeti és Működési Szabályzatot,
  3. a tájékoztatáshoz való jog,
  4. a részvételhez való jog,
  5. a feltett kérdéseikre történő válaszadás, amely érdemi jog,
  6. javaslattal élhet valamennyi szülőkkel és gyermekekkel kapcsolatos kérdésben.

 

Az alapdokumentumok, valamint az éves munkaterv véleményezését a Szülői Szervezet végzi. A jegyzőkönyvek, vélemények aláírására a mindenkori SZSZ elnök (akadályoztatása esetén a helyettese) jogosult.

A Szülői Szervezet munkáját, szabályzat foglalja össze, mely az SZMSZ függelékében található.

  1. A jogorvoslat rendje:
  2. A szülő gyermeke érdekében az intézmény döntését tartalmazó közlés ellen felül bírálati és törvényességi kérelemmel élhet. A szülő jogorvoslati kérelmében hivatkozhat a Házirendre, ha az óvoda döntése ellentétes a Házirenddel.
  3. A nevelési intézmény vezetője a gyermekekkel kapcsolatos döntéseit a jogszabályban meghatározott esetben és formában, írásban közli a szülővel. A szülő a döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül a gyermek érdekében eljárást indíthat felül bírálati kérelemre (egyéni érdekvédelemre hivatkozás), vagy törvényességi kérelemre jogszabálysértési hivatkozással.
  4. A fenntartó képviselője hoz másodfokú döntést a törvényességi kérelem, illetve az óvodai felvételekkel és kizárással kapcsolatosan benyújtott felül bírálati kérelem tekintetében.
  5. Tájékoztatás az intézmény alapdokumentumairól:

Az óvodai alapdokumentumok hitelesített másolati példányban megtalálhatók a vezetői irodában. A dokumentumok nyilvánosságát biztosítjuk az óvodai honlapon és a Közoktatási Információs Rendszeren keresztül. (Pedagógiai Program, Házirend, Szervezeti és Működési Szabályzat). A dokumentumokról a szülők szóban is kérhetnek tájékoztatást. Erre minden fogadóórán módjuk van. Előzetes megállapodás alapján a tájékoztatás más időpontban is lehetséges. A szülő a nevelőtestületi szobában tanulmányozhatja a kért dokumentumokat, melyek az épületből nem vihetők el!

Az óvoda Házirendje a faliújságon folyamatosan megtekinthető.

A sajátos nevelési igényű gyerekek ellátásával kapcsolatos dokumentumok őrzése az óvodavezető feladata.

Az alapdokumentumokat a szülő elkérheti:

  1. a vezetőtől,
  2. a helyettesektől,
  3. az óvodapedagógusoktól.
  4. Tájékoztatás a sajátos nevelési igényű gyermekeknek nyújtott szolgáltatásról:

A tájékoztatás formái:

  1. szülői értekezlet- általános tájékoztatás,
  2. fogadóórák (szakember jelzésére, szülői kérésre), egyéni tájékoztatás a gyermek fejlődéséről, a fejlesztés irányáról,
  3. a nevelést segítő speciális szakemberek (fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, logopédus) fogadóóráiról a szülőket a faliújságokon tájékoztatjuk.

Az óvodában az azonos feladatok ellátására, nevelési területenként szakmai munkaközösség hozható létre.

A munkaközösségek évenként az igényeknek megfelelően változhatnak. Intézményünkben idén két munkaközösség működik (Gazdagító – tehetséggondozó, és Zöld ovi).

A nevelőtestület a szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választ. Az intézményvezető, egy nevelési évre bízza meg a feladatok ellátásával a szakmai munkaközösség(ek) vezetőjét, – a megbízás meghosszabbítható legfeljebb öt évre - melyet az óvoda éves munkaterve rögzíti. Tevékenységüket a vezető írásos megbízása alapján, munkaköri leírásuknak megfelelően végzik.

A munkaközösségek feladataikat munkaterv alapján végzik. Tagjaik önként csatlakoznak a munkaközösséghez (munkaközösségenként 2 fő óvodapedagógus). Meghatározott időközönként szakmai megbeszéléseket, hospitálásokat, bemutatókat szerveznek, szakmai segédanyagokat készítenek. A munkaközösség elvégzett feladatait a tanév végén a tagok értékelik. A munkaközösség vezető ennek alapján éves értékelő beszámolót készít, melyet a tanévzáró értekezleten ismertet.

A munkaközösségek napi munkájuk során közvetlen kapcsolatot tartanak az óvodavezető -

helyettessel.

Képviseleti joga:

A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé,

és az óvodán kívüli szakmai, módszertani rendezvényeken

A munkaközösség feladatai:

  1. segítséget ad szakmai, módszertani kérdésekben a nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez,
  2. a tagok véleményezhetik a feladatok megvalósulását munkájuk során,
  3. javaslatot tehet a nevelőmunka változtatására,
  4. segíti a pályakezdő és új pedagógusok munkáját,
  5. segít összehangolni az egységes intézményi követelményrendszert,
  6. végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, javaslatokat tehet a Pedagógiai Program módosítására,
  7. igényelheti a szaktanácsadó segítségét.

A szakmai munkaközösség felelőssége: a szakmai innovációk összhangban álljanak az

intézmény munkatervével, pedagógiai programjával.

Beszámolási kötelezettsége:

  • Írásbeli beszámoló készítése,
  • összefoglaló elemzés, értékelés, készítése a nevelőtestület számára az éves feladatterv

teljesítéséről, az elvégzett fejlesztési folyamatról

Kapcsolattartás rendje

  • Az intézményvezetőt szóban tájékoztatja meghatározott időközönként a munkaközösség tevékenységéről

A szakmai munkaközösségek együttműködésének rendje

  • a munkaközösségek tagjainak munkakapcsolata folyamatos,
  • nevelési évenként minimum négy alkalommal (a nevelési év tervezése, a félév értékelése, a nevelési év értékelése, valamint az éves feladatok szervezése) értekezletet tartanak,
  • a kapcsolattartásban egyre növekvő szerepet kell adni az e-mailes információnak és kommunikációnak.

 

Munkaközösség-vezető feladatai és jogai:

  1. összekötő a munkaközösség és az óvoda vezetője között,
  2. adott témában együttműködik a szaktanácsadóval,
  3. képviseli a munkaközösséget szakmai fórumokon, az intézményen belül és kívül,
  4. állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait,
  5. tájékoztatást ad a nevelői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban,
  6. irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért,
  7. értekezletet hív össze, hospitálást, látogatást szervez,
  8. ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé,
  9. összeállítja a pedagógia program, eljárási rendelkezések és a munkaterv alapján a

munkaközösség éves munkatervét, amely az óvoda éves munkatervének melléklete,

  1. aa) beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről,
  2. bb) szakmai továbbképzésekre ad javaslatot,
  3. cc) véleményezi a vezetői pályázatokat,
  4. dd) részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében,

ellenőrzésében,

  1. ee) összegző véleményével segíti az alkalmazottak értékelését, minősítését.

XIII. Helyettesítési rend

  1. Akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettesítését teljes felelősséggel az óvodavezető helyettes látja el az azonnal döntést nem igénylő, a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével. Az óvodavezető távolléte esetén a helyettesítés ellátása a III/3. pontja alapján történik.
  2. Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítést a felelős vezető látja el, ez az óvodavezető által adott megbízás alapján.

Ilyen megbízás hiányában az óvodavezetőt a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező határozatlan időre alkalmazott óvodapedagógus helyettesíti.

  1. Az óvodavezető tartós távolléte

Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés tejes körű. Tartós távollétnek az 1 hónap,

illetve ennél hosszabb időtartam minősül.

  1. Az óvodatitkár hiányzása esetén őt az óvodavezető vagy az óvodavezető helyettes helyettesíti.
  2. Az óvodapedagógusok, dajkák, kertész hiányzása esetén belső átszervezéssel oldja meg az óvodavezető a helyettesítést.

A hiányzó dolgozó helyettesítését végző kolléga teljes felelősséggel felel a ráruházott feladatok elvégzésére.

 

XIV. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolat formái, rendje Szülői Szervezet

Az óvodában a szülők törvényben meghatározott jogaik érvényesítése és kötelezettségeik teljesítése érdekében Szülői Szervezetet (továbbiakban SZSZ) hoznak létre.

Az óvodaszintű SZSZ vezetésével az óvodavezető, a csoportszintű SZSZ képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus hatáskörét meghaladó ügyekben a vezető helyettes tart kapcsolatot.

Az óvodaszintű SZSZ vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata a szülői szervezet részére véleményezési jogot biztosított.

A meghívás, a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. Az óvoda vezetője a Szülői Szervezet vezetőjét legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról, és a gyermekeket érintő kérdésekről. Évi egy alkalommal összehívja a Szülői Szervezet választmányát és tájékoztatást ad az éves óvodai munkatervről. A szülőket érintő financiális kérdésekben kéri véleményüket.

Az óvodapedagógus a csoport szülői szervezet képviselőjének szükség szerint ad tájékoztatást.

A szülői értekezleteken tájékoztatást adunk a szülőknek az igénybe vehető kedvezményekről (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodáztatási támogatás). A faliújságokon is részletes írásos felvilágosítást adunk.

A nyílt napok, fogadó órák tervezései, feljegyzései csoportnaplóban találhatóak.

A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái

  • szóbeli személyes megbeszélés, tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével,
  • munkatervek egymás részére történő megküldése,
  • értekezletek, ülések,
  • szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre,
  • a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére,
  1. Külső kapcsolatrendszer formája, módja

Az óvoda feladatainak elvégzéséhez, valamint a hatékonyság fokozásához rendszeresen tart fenn kapcsolatot más intézményekkel. Az óvoda képviselete az óvodavezető feladata és jogköre. A külső kapcsolattartás részletes szabályozása, a partnerek azonosítása munkatervben történik.

  1. Az óvoda képviselete az óvodavezető feladata és jogköre. Az óvodavezető kapcsolatot tart a

pedagógiai szakmai szolgáltatások (POK) ellátására létrehozott intézményekkel.

Kapcsolatot tart a gyermekek fejlesztésének, iskolára való alkalmasságának elbírálásában.

Az általa szervezett kerületi szakmai munkaközösségekbe az óvodapedagógusok önkéntes alapon

csatlakoznak.

  1. A gyermekek fejlesztésének, iskolaérettségének elbírálásában a fejlesztő pedagógus szükség szerint közreműködik a Pedagógiai Szakszolgáltatóval
  2. nevelési és képességproblémák esetén az óvoda javaslatára
  3. iskolaérettségi vizsgálat esetén
  4. beilleszkedési, tanulási, magatartászavaros (továbbiakban: BTM) gyermekek vizsgálat esetén

 

- Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálatának kérésekor

  1. Az óvoda rendelkezik gyermekvédelmi feladatokat ellátó személlyel, aki kapcsolatot tart a Bárka Kőbányai Szociális és Gyermekjóléti Központtal.
  2. Az egyházak képviselőivel az óvodavezető tart kapcsolatot.
  3. Pedagógiai Szakszolgáltató szakvéleményt ad:
  4. sajátos nevelési igény megállapításához
  5. sajátos nevelési igény felülvizsgálatához
  6. beszédproblémák esetén az óvoda javaslatára.

Kapcsolattartó személy: óvodavezető, fejlesztő pedagógus

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében kapcsolatot tartunk az egyéb pedagógiai

szakszolgálatokkal.

Együttműködés formái, kapcsolattartás módja:

  1. Az óvodához közel eső bölcsőde, általános iskola képviselőjével külön szóbeli megállapodás rögzíti a bölcsődéből átkerülő, illetőleg az iskolába távozó gyermekek beilleszkedését, megkönnyítő együttműködést.

Kapcsolattartó személy az óvodavezető, az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus

A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum, rendezvényeken való részvétel, szülői értekezlet.

  1. Pedagógiai Oktatási Központ (POK) szakmai programjain részt veszünk. A kapcsolattartó az intézmény továbbképzés felelőse.
  2. Kőbányai Pedagógiai Szakszolgálattal:
  • nevelési, és képességproblémák esetén az óvoda javaslatára,
  • iskolaérettségi vizsgálat esetén,
  • beilleszkedési, tanulási, magatartás (BTM) zavaros gyermekek vizsgálata esetén, BTM-es gyermekek fejlődésének nyomon követésekor,
  • Szakértői Bizottság vizsgálatának kérésekor.
    Kapcsolattartó személy az óvodapszichológus, fejlesztő pedagógus
  1. 3. sz. Pedagógiai Szakszolgálattal:
  • sajátos nevelési igény megállapításához,
  • sajátos nevelési igény felülvizsgálatához,
    Kapcsolattartó személy a fejlesztő pedagógus
  1. Beszédvizsgáló Országos Pedagógiai Szakszolgálattal:
  • beszédproblémák esetén az óvoda javaslatára.
    Kapcsolattartó személy a logopédus.
  1. Az egyházak képviselőivel:
  • hittan, szülői igény szerint, szakképzett hitoktatóval szervezhető. Az óvoda biztosítja a vallási neveléshez szükséges helyet és az eszközöket. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni a szülői szervezet véleményét.

Kapcsolattartó személy az óvodavezető.

  1. Bárka Kőbányai Humánszolgáltató Központtal:
  • Az óvoda gyermekvédelmi felelőse kapcsolatot tart, melyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol.

 

  1. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az óvodavezető feladata.
  • A nevelés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a rendszeres egészségügyi vizsgálatok megszervezése érdekében.
  1. A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Polgármesteri Hivatallal való kapcsolattartást a Munkamegosztási Megállapodás és az önkormányzati rendeletek határozzák meg.

Az óvoda kapcsolattartási rendszerét, tartalmát, módját, formáit az óvoda pedagógiai

programja, az éves munkaterv és idevonatkozó folyamatszabályozások tartalmazzák.

XVI. Ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával
kapcsolatos feladatok

Az óvoda hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, az óvoda jó hírnevének megőrzése a közösség minden tagjának kötelessége.

A hagyományok, ünnepek ápolása, a gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztésében, érzelmi életük gazdagításában jelentős szerepet játszanak. Megalapozzák a szűkebb és tágabb környezethez fűződő pozitív viszony alakulását, a népi kultúra ápolását. A felnőtt közösségekben hozzájárulnak az összetartozás, a kölcsönös megbecsülés értékeinek erősítéséhez.

A nemzeti ünnep és megemlékezések, az óvoda helyi hagyományai közé tartozó rendezvények

pontos időpontját, a lebonyolítással kapcsolatos feladatokat az óvoda éves munkatervében

határozzuk meg.

Az ünnepet – kellő időt biztosítva a felkészülésre – az óvodapedagógus a gyerekek számára

érthető tartalommal, formával tegye emlékezetessé, bensőségessé.

Az ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és nevelést segítő dajkák részvétele kötelező,

az alkalomhoz illő öltözékben.

Az óvoda közösségi színterei is az ünnephez méltó díszítést kapnak.

A gyermekcsoportokon belül megemlékezést tartunk évfordulókról, fontos eseményekről.

  • A gyermek-közösségekkel kapcsolatos hagyományok:
  1. játszó-, és munka délutánok, szülők-gyerekek, adventi vásár
  2. jeles napokhoz kapcsolódó természeti ünnepeink: Madarak, Fák és a Föld napjáról, az Állatok- és a Víz-, valamint a Környezetvédelem Világnapjáról
  3. Madárovi vetítés, kirándulások szervezése
  • Óvodai ünnepélyek, rendezvények megtartása:
  1. Mikulás,
  2. Karácsony,
  3. Farsang – rongyos-bál,
  4. Húsvét,
  5. ”7 Próba”, nagycsoportosok búcsúztatója,
  6. Nemzeti ünnep,
  7. Kincskeresők napja

Kirándulások, séták és színházlátogatás, sportnapok szervezése munkaterv szerint történik.

 

Nemzeti ünnepek:

  • Március 15.
  • Nemzeti Összetartozás napja június 4.

A nemzeti ünnepek, és az állami ünnep előtt három nappal, az intézmény bejáratánál - a

jogszabálynak megfelelően – nemzeti színű zászló van elhelyezve.

Az alkalmazotti közösséggel kapcsolatos hagyományok:

  • munkatársi értekezletek,
  • intézményi bemutatók szervezése,
  • távozó dolgozók, nyugdíjba menők búcsúztatása, jubiláló pedagógusok ünneplése,
  • közös ünnepélyek szervezése (karácsony, pedagógusnap, jubilálók).

A hagyományápolás érvényesülhet az intézmény

  • jelkép (logó) használatával
  • felnőttek ünnepi viseletével (egyen blúz)
  • az intézmény belső dekorációjával

4

XVII. Rendszeres egészségügyi feladatok ellátásnak rendje

Az óvoda működtetése során az ÁNTSZ előírások, valamint a HACCP rendszer követelményei maradéktalanul betartásra kerülnek.

  • Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodába járó védőnő látja el a fenntartó Önkormányzat Kőbányai Egészségügyi Szolgálat közötti megállapodás alapján.
  • A védőnő rendszeresen látogatja óvodánkat. Az óvodavezető biztosítja a védőnő munkafeltételeit.
  • A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi szűrés történik.
  • A betegségre gyanús, lázas gyermeket az óvodába bevenni nem szabad. Ha az óvodapedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről, és rövid időn belül értesíti a szülőt. Az orvos igazolja a gyermek közösségbe való részvételét. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát.
  • A fenntartó szervezésében a teljes alkalmazotti kör rendszeres üzemorvosi vizsgálaton vesz részt.

XVIII. Intézményi védő - óvó előírások

A pedagógus kötelessége, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében minden erőfeszítést megtegyen. Felvilágosítással, a munka és balesetvédelmi előírások betartatásával, a veszélyhelyzetek elhárításával, a szülő és szükség esetén más szakemberek bevonásával.

Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, a Bárka Kőbányai Humánszolgáltató Központtal, illetve a gyermekvédelmi rendszerekhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

 

Amennyiben a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem lehet megszüntetni, vagy a gyermekközösség védelme érdekében indokolt, az óvoda segítséget kér a Bárka Kőbányai Humánszolgáltató Központtól.

Az óvodavezető gondoskodik a gyermekvédelemmel megbízott pedagógus munkájához szükséges feltételek megteremtéséről. Az óvodában a védő - óvó előírások megléte, betartása és működése felől gyermekvédelmi megbízott gondoskodik.

Az óvoda házirendje részletesen meghatározza a védő-óvó előírásokat, melyet az óvoda dolgozói, a szülők hozzáférhetnek az óvoda faliújságján és a honlapon.

Különleges előírások:

Az óvodán kívül programok esetén a gyermeklétszámnak megfelelő kísérőt kell biztosítani.

  • Tömegközlekedés igénybe vételekor 5 gyermekenként 1-1 fő felnőtt kísérő – de minimum 3 fő
  • Bérelt autóbusz esetén 10 gyermekenként 1-1 fő felnőtt kísérő
    Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről.

Nevelési időben szervezett óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok

A szülők a nevelési év kezdetén nyilatkozatot írnak alá, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekük az óvodán kívül szervezett programokon részt vegyen.

Az óvodapedagógusok feladatai:

  • A csoport faliújságján tájékoztatják a szülőket a program helyéről, indulási és érkezési időpontjáról, milyen közlekedési eszközzel mennek.
  • Az óvodavezetőt tájékoztatja előzetesen szóban, majd a program megkezdésekor írásban (helyszín, résztvevők neve, kísérők neve, időtartam, közlekedés eszköz, indulás és várható érkezés).
  • Az óvodapedagógusoknak az óvodai foglalkozásokon a gyermekekkel ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a különböző veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az ismertetés tényét a pedagógus a csoportnaplóban köteles dokumentálni.

A program akkor tekinthető engedélyezettnek, ha azt az óvodavezető vagy helyettese írásban ellenjegyezte.

A programhoz a gyermeklétszámnak megfelelő kísérőt kell biztosítani.

  • Tömegközlekedési eszköz igénybe vételekor 8 gyermekenként 1- 1 fő felnőtt kísérő - de minimum 2 fő.
  • Bérelt autóbusz esetén 10 gyermekenként 1- 1 fő felnőtt kísérő. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről.

A dolgozók feladatai a megelőzésben:

Az óvodavezetőnek és az alkalmazottaknak kötelességük mindent megtenni a gyermekbalesetek megelőzése tárgyában.

A gyermekekkel, az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozással együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformát a nevelési év megkezdésekor, valamint szükség szerint a gyermekek életkorának a fejlettségi szintjüknek megfelelő formában ismertetni kell. Az ismertetés tényét dokumentálni kell. Az irat az óvoda iratai között iktatásra kerül.

 

Az óvoda minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy az egészségük és testi

épségük megőrzéséhez szükséges ismereteteket átadja, valamint ha észleli, hogy balesetet

szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

Minden dolgozónak ismernie és betartania kell az óvodai munkavédelmi- és tűzvédelmi

szabályzatot és a tűzriadó terv rendelkezéseit.

A nevelési év megkezdésénél és bármilyen baleset esetén baleseti oktatást kell tartani, és ezt a

csoportnaplóban rögzíteni kell.

Baleseti oktatást kell tartani séták, kirándulások előtt is.

A testnevelési foglalkozások előtt baleset megelőzési feladatokat lát el az óvodapedagógus.

A vezetők és alkalmazottak feladatai gyermekbalesetek esetén:

Az óvodában bekövetkezett gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyilvántartást a tűz- és munkavédelmi feladatok ellátására megbízott pedagógus köteles vezetni. A 8 napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. A bekövetkezett gyermekbaleseteket az óvodavezető jelenti a www.db.okm.gov.hu/baleseti weblapon, és az előírt nyilvántartásba bevezeti.

Eljárási szabályok baleset esetén:

  1. a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni,
  2. ha szükséges orvost kell hívni,

3, a veszélyforrást azonnal meg kell szüntetni,

  1. jelezni kell az óvodavezetőnek, munkavédelmi megbízottnak,
  2. a szülőt értesíteni kell,

6.3 napon belül a www.db.okm.gov.hu/baleseti weblapon be kell jelenteni.

Minden balesetet ki kell vizsgálni a munkavédelmi megbízottnak és az óvodavezetőnek a szülői részvétel biztosítása mellett, és a gyermek balesetekkel kapcsolatos magasabb jogszabályok előírása alapján kell eljárni:

A balesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.

  1. A 8 napon túl gyógyuló balesetet ki kell vizsgálni, az erről készült baleseti jegyzőkönyvet az okm.gov.hu/baleseti weblapján el kell készíteni, majd rögzíteni kell, egy példányt a szülőknek kell átadni, egy példányt a fenntartónak kell elküldeni, egy példány marad az óvoda irattárában.
  2. Minden egyéb teendőt az Munkavédelmi és a Tűzvédelmi Szabályzat, a Katasztrófavédelmi Prevenciós Program, illetve a Biztonságos Óvoda Szabályzata szabályozza.

XIX. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

  • a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.)
  • a tűz,
  • a robbantással történő fenyegetés

Az ilyen esetet azonnal közölni kell az óvodavezetővel.

 

A rendkívüli eseményről értesíteni kell:

  1. a fenntartót,
  2. katasztrófavédelmet,
  3. robbantásos fenyegetésnél a rendőrséget,
  4. személyi sérülés esetén a mentőket,
  5. egyéb esemény esetén a munkavédelmi felelőst.

Bombariadó esetén a tűzriadó menekülési tervében szereplő, legrövidebb útvonalon a gyermekeket az épületből ki kell juttatni, a gyermekek biztonságos felügyeletét meg kell szervezni. A rendőrség és a fenntartó egyidejű értesítése kötelező. Ezen kötelezettség az óvodavezető feladata.

Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor az óvoda a rendelkezésre álló adatok közlésével azonnal bejelenti a fenntartónak.

  1. XX. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok
    hitelesítési, és tárolt dokumentumok kezelési rendje

Az egyes iratkezelési feladatok ellátása az óvodavezető és az óvodatitkár között megosztottan

történik.

Az iratkezelést úgy kell megszervezniük, és az adatokat úgy kell rögzíteniük, hogy

  • az irat útja pontosan követhető, ellenőrizhető és visszakereshető legyen,
  • szolgálja az óvoda és annak valamennyi szervezeti egysége rendeltetésszerű működését, feladatainak eredményes és gyors megoldását
  • az irattári tervben meghatározott ideig biztosítsa az iratok épségben és használható állapotban való őrzését és a maradandó értékű iratok levéltári átadását.
  • Az óvodában használt nyomtatványok lehetnek papíralapúak és elektronikus úton előállított nyomtatványok.
  • A papíralapú okiratokat az Iratkezelési Szabályzatnak megfelelően kell kezelni. Az elektronikus úton előállított dokumentumok egy nyomtatott példányát leiktatva, papíralapon az óvodavezető aláírásával és az óvoda körpecsétjével ellátva, hitelesítve az óvoda irattárában az óvodatitkár köteles elhelyezni. A további lapszámokat nevének kezdőbetűjének szignójával látja el az óvodavezető, a tárolása az Iratkezelési Szabályzatban leírtaknak megfelelően történik.
  • Az elektronikus úton történő adatszolgáltatás (KIRA, ebédprogram) tartalmát mentés után nyomtatott formában az Iratkezelési Szabályzatnak megfelelően történik.

XXI. Minőségi munkavégzéssel járó kereset kiegészítés feltételei

A pedagógus életpálya modell bevezetését követően az adható pótlékokat és annak mértékét, így az illetménypótlékokat és a kereset kiegészítés részletes szabályait - mint egyéb életpálya elemeket – külön kormányrendelet határozza meg a pedagógusok részére.

A támogatás keretösszegét a költségvetési törvény tartalmazza. A támogatást a fenntartó az óvodában pedagógus munkakörben engedélyezett létszámnak megfelelően határozza meg.

 

A óvoda vezetője kereset kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését - illetve a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a teljes rendes munkaidő nevelési órákkal le nem kötött részében nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítést).

A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés megállapítható – az óvoda bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre.

A meghatározott időre szóló kereset kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni.

A havi rendszerességgel fizetett kereset kiegészítés egy nevelési évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható.

A minőségi munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételei:

  • Kiemelt minőségi pedagógiai munkát végez a gyermekcsoportban (szilárd szokás és szabályrendszer az udvaron és a csoportszobában, bensőséges légkör a gyermekcsoportban).
  • Az átlagosnál több munkát végez a csoportban (játék és eszközkészítés), ötletekkel gazdagítja mind a csoportját, mind az óvodai programokat.
  • Folyamatos ön- és szervezett képzéseken való részvétel, az ott szerzett ismeretek átadása.
  • Aktív magatartás és építő jellegű hozzászólások a munkatársi- és nevelési értekezleteken.
  • A PP alkalmazásához és beválásához kapcsolódó nevelési és oktatási agyag elkészítésében és megvalósításában részt vesz.
  • Figyel a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra.
  • Az óvoda kiemelt feladatainak megfelelően szervezi csoportjának minden napjait a teremben és az udvaron.
  • A teljes rendes munkaidő nevelési órákkal le nem kötött részében önként ellát a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat.
  • Az óvoda szakmai munkájának és hírnevének erősítéséhez hozzájárul kerületi szinten.

Cím adományozása

Tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő munkateljesítmény esetén a munkáltató a „B”, „C” vagy „D” fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak munkatársi, illetve főmunkatársi címet adományozhat.

A címmel pótlék adható, amelyet a cím visszavonásáig, illetve a fenntartó által biztosított ideig kaphat meg.

Adományozható cím:

  • a főmunkatársi cím
  • munkatársi cím

Visszavonásra abban az esetben kerül sor, ha a közalkalmazott a munkafegyelem és munkaköri leírásban foglaltak bármely pontja ellen vét.

XXIII. Iratkezelés szervezeti rendje

Az óvoda iratkezelésének szervezeti rendjét az Iratkezelési Szabályzat tartalmazza, mely SZMSZ-hez kapcsolódó önálló szabályzat.

Az óvodában a következő dokumentumok vezetése kötelező:

Óvodavezető:

  1. Felvételi előjegyzési napló,
  2. Óvodai törzskönyv,
  3. Óvodai szakvélemény,

Óvodapedagógus:

  1. Felvételi és mulasztási napló,
  2. Óvodai csoportnapló,
  3. Nevelési és fejlesztési terv
  4. Egyéni lapok: megfigyelő lap

A gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatokat az óvodapedagógus bizalmasan kezeli, zárható szekrényben tartja. A gyermekekkel kapcsolatos adatot, véleményt csak szülői beleegyezéssel adhat ki!

Fejlesztőpedagógus:

  1. regisztrációs napló,
  2. egyéni haladási napló,
  3. egyéni fejlesztési terv.

A fejlesztőpedagógus, az adatok biztonságos kezeléséről gondoskodik. Az iratokat zárható szekrényben tárolja. A gyermekekkel kapcsolatos adatot, véleményt, fejlesztési tervet csak szülői beleegyezéssel adhat ki!

AZ SNI, BTM - es gyermekek ellátásával kapcsolatos dokumentumok őrzésének rendjét, az adatok kezelésével kapcsolatos szabályokat az intézményi Iratkezelési Szabályzat tartalmazza.

XXIII. Egyéb szabályozók

  1. Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályai

Tilos az intézményben minden olyan reklámtevékenység, amely erőszakos, illetve a személyes vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönöz.

Az intézmény területén az alábbi tájékoztató anyagok helyezhetők el:

  1. Az iskolák szóróanyagai, aktuális programjai.
  2. Kulturális és egyéb rendezvények, programok szórólapjai.
  3. A kerületi kulturális intézmények programjai.
  4. Az óvodás korosztályt célzó egészséges életmóddal, környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységek szórólapjai.
  5. Minden reklám, és információs anyag kizárólag a vezetőség engedélyével helyezhető el az információs táblákon, és az óvoda közvetlen környezetében.

 

  1. Telefonhasználat rendje

Telefonok intézmény célú használatának rendje

  • Az intézmény telefonját a pedagógusok csak a gyermekek érdekében használhatják, a szülők értesítésére.
  • Egyéb célból csak nagyon indokolt esetben, a vezető engedélyével a csoportban folyó munka leteltével.
  • Minden alkalmazott az ügyintézői iroda telefonját csak óvodát érintő ügyekben, a vezető, vagy a helyettes engedélyével használhatja.

Magán (mobil) telefonok használatának rendje

Gyermekekkel való közvetlen foglalkozás közben a magán mobil használata tilos.

3. Nyilatkozat tömegtájékoztató szerveknek

A televízió, a rádió és a sajtó képviselőinek adott mindennemű tájékoztatás nyilatkozatnak minősül.

Nyilatkozattétel esetén az alábbi előírásokat kell betartani:

  • Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.
  • A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.
  • A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. Ugyanezek vonatkoznak az interneten közölt óvodai adatokról Az intézmény honlapjára feltett képeket csak a szülők belegyezésével lehetséges, amennyiben egyetlen szülő nem járul hozzá, nem lehet nyilvánosságára hozni az adott gyermekről szóló képeket
  • Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyekről a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik

    Munkaköri leírás minták

Az óvoda dolgozóit a törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az óvodában alkalmazottak köre: óvodavezető, vezető helyettes, óvodapedagógusok, fejlesztő pedagógusok, óvoda pszichológus. A pedagógiai munkát közvetlenül segítők: a pedagógiai asszisztensek, dajkák és egyéb technikai alkalmazottak (óvodatitkár, kisegítők).

Óvodánkban minden munkavállalónak névre szóló munkaköri leírása van, mely tartalmazza a dolgozó feladatait, munkavégzésével kapcsolatos teendőit, jogait, kötelezettségét. Az aláírt munkaköri leírások 1 példánya a dolgozó személyi anyagának részét képezi.

Az óvodavezető munkaköri leírásának elkészítése a fenntartó feladat.

Részletes munkaköri leírások a melléklet részét képezik.

 

Óvodapedagógus munkaköri leírás mintája:

A munkakör megnevezése: óvodapedagógus

Közvetlen felettese: az óvodavezető

Legfontosabb feladata: az óvodáskorú gyermek személyiségének, képességeinek, tapasztalatainak, ismereteinek folyamatos bővítése, sokoldalú fejlesztése, az iskolai élet megkezdésére való felkészítés.

Az óvodapedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő az óvodavezető helyettes, szakmai munkaközösség-vezető, gyermekvédelmi felelős és a tűz- és munkavédelmi felelős munkaköri leírás mintája.

Óvodapedagógus - fejlesztő pedagógus munkaköri leírás mintája:

A munkakör megnevezése: óvodapedagógiai fejlesztőpedagógus

Közvetlen felettese: az óvodavezető

Legfontosabb feladata: a tanulási nehézségekkel küzdő ép intellektusú gyermekek problémáinak feltárása, rehabilitációs célú foglalkoztatása. A megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra nem visszavezethető, tartós és súlyos rendellenességével küzdő, integráltan nevelhető gyermekek fejlesztő foglalkoztatásának ellátása. BTM gyermekek fejlesztése a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján. A megfelelő (gyógypedagógiai) végzettség szerint az SNI gyermekek fejlesztése a Szakértői Bizottság által előírt óraszám alapján.

Óvodapszichológus munkaköri leírás mintája:

Munkakör megnevezése: óvodapszichológus

Közvetlen felettese: az óvodavezető

Legfontosabb feladata: a gyermekek személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, továbbá a nevelőmunka hatékonyságának segítése, szakszerű szűrővizsgálatok végzése, mentálhigiénés, preventív feladatok és a munkájával kapcsolatos dokumentumok rendszeres vezetése. Pszichológiai ismeretek átadása.

Pedagógiai asszisztens munkaköri leírás mintája:

A munkakör megnevezése: pedagógiai asszisztens

Közvetlen felettese: az óvodavezető- helyettes

Legfontosabb feladata: az intézményben folyó pedagógiai munka segítése az

óvodapedagógusok irányítása mellett.

A gondjaira bízott gyermekek testi épségének biztosítása, szükségleteinek ellátás,

foglalkoztatása, fejlődésük optimális segítése.

Napi munkáját a kijelöl csoportért/csoportokért felelős óvodapedagógus irányítása mellett

végzi.

Óvodatitkár munkaköri leírás mintája:

Munkakör megnevezése: óvodatitkár

Közvetlen felettese: az óvodavezető

Legfontosabb feladata: Az óvoda gazdasági ügyeinek intézése.

Az óvodatitkár hatásköre és felelőssége kiterjed a munkakörének megfelelő feladatokra.

 

Dajka, konyhai kisegítői munkaköri leírás mintája:

A munkakör megnevezése: dajka, kisegítő

Közvetlen felettese: az óvodavezető - helyettes

Legfontosabb feladata: Segítője az óvodapedagógusnak a gyerekek gondozásában, a nevelés

feltételeinek megteremtésében.

Kertész munkaköri leírás mintája:

A munkakör megnevezése: kertész

Közvetlen felettese: az óvodavezető

Legfontosabb feladata: Az óvodaudvar és kert gondozása.

Gondnok munkaköri leírás mintája:

A munkakör megnevezése: gondnok

Közvetlen felettese: az óvodavezető

Legfontosabb feladata: Az óvoda egész területének felügyelete, rendben tartása, nyitása, zárása.

A fent megnevezett munkaköri leírás minták az SZMSZ mellékletében részletesen megtalálhatóak.

 

XXIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el, az óvodavezető hagyja jóvá és a fenntartó egyetértésével, válik érvényessé. A fenntartónak az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.

A hatályba lépéssel egyidejűleg érvényét veszti a 2016. novemberben, a fenntartó által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat.

A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni:

  1. az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint
  2. azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit.

Az Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban részletesen nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó

jogszabályok előírásai az irányadóak.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi

alkalmazottjára kötelező.

Megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet.

Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépésének ideje:2019.szeptember 01.

Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása, felülvizsgálata:

A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására akkor kerülhet sor:

  1. a jogszabályokban szervezeti és működési tekintetben változás áll be,
  2. az alább felsorolt valamelyike módosítást kezdeményez.

A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását, felülvizsgálatát kezdeményezheti:

  1. a fenntartó
  2. a nevelőtestület,
  3. az óvoda vezetője,
  4. a Szülői Szervezet intézményi szintű vezetősége

A mellékletben és a függelékben található szabályzatok jelen Szervezeti és Működési Szabályzat változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi.

 

 

Budapest, 2019. augusztus 26.

 

Közzétett dokumentum letöltése

 

 

 

Nyitva

  • Hétfő - Péntek :
    6.00 - 18.00
Telefon
+36 70 199 6841, +36 1 261 5120
Kapcsolat