K I N C S K E R E S Ő K PEDAGÓGIAI PROGRAM

 

Kőbányai Kincskeresők Óvoda

1105 Budapest, Mádi u. 4-6.  Tel./Fax:2615-120

             Kik  azok a Kincskeresők? 

  1. Bevezető
  2. Gyermekkép, Óvodakép

2.1.          Gyermekkép

2.2.          Óvodakép 

2.2.1.       Az óvodai nevelési program alapelvei

2.2.2.       Az óvodai nevelés célja, az alapprogramnak megfelelő célok,

     helyi célok, specifikumok

  1. Az óvodai nevelés feladatai, tevékenységei                    

3.1.          Egészségfejlesztési program 

3.2.          Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 

3.2.1.         Érzelmi nevelés 

3.2.2.         Erkölcsi és közösségi nevelés 

3.3             Anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 

3.3.1          Anyanyelvi nevelés

3.3.2.         Az értelmi fejlesztés és nevelés 

  1. Az óvodai élet megszervezésének elvei

4.1.          Személyi feltételek  

4.2.          Tárgyi feltétel

4.3.          Az óvodai élet megszervezése 

4.3.1.            Az óvodai befogadás 

4.3.2.            A napirend 

4.3.3.            A hetirend 

4.4.          Az óvoda kapcsolatai 

      5. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógusok

feladatai                                                                                            

  • Játék
  • Verselés, mesélés
  • Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
  • Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
  • Mozgás
  • A külső világ tevékeny megismerésére nevelés
  • A tevékenységekben megvalósuló tanulás
  1. Fejlődésjellemzői óvodás kor végére
  2. Mérés, értékelés
  3. Inkluzív pedagógia, integráció
  4. Fejlesztőpedagógia
  5. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység

 

 

 Kik azok a Kincskeresők?

Köszöntjük mindazokat, akik ezt a programot kezükbe veszik, megismerkednek vele, és úgy gondolják, hogy legféltettebb kincsük, gyermekük nevelését a Kincskeresők Pedagógiai Program szerint dolgozó óvodapedagógusokra bízzák.

 Programunk olyan innovatív, multikulturális nevelésen alapuló integrációspedagógiai program, amely tevékenységekre épül, Freinet elemekkel átszőtt ismeretszerzési folyamat, az óvodapedagógus pedagógiai nézeteinek széleskörű szabadságát biztosítja.

Az alternatív pedagógiák közül egyéniségünknek, érdeklődésünknek, a helyi adottságainknak legmegfelelőbbnek a Freinet pedagógia szellemiségét találtuk: a természet-, és élet közeliséget, a szabad önkifejezést (szabad rajz, vita, zenei alkotások, mozgásos önkifejezés, színpadi kifejezés, szabad fogalmazás, kommunikációs technikák), mely saját élményeken, tapasztalatokon alapul, a megtapasztalást, kísérletezgetést, a közös munkálkodást, az élményszerzés lehetőségét, a beszélgető-kört, és a műhelymunkákat.

 Óvodánk nyitott szemléletű, ahol a gyermeki értékek minél teljesebb kibontakoztatása a cél. Az értelmi képességek fejlesztése mellett nagy hangsúlyt fektetünk a sokszínű, személyiséget gazdagító érzelmi és erkölcsi nevelésre.

További célunk, hogy óvodásaink az őket körülvevő világhoz, odafigyelő szemmel, megérző és improvizatív készséggel, cselekvő módon viszonyuljanak.

A csoportszobák Freinet szellemiségének megfelelően műhelyszerű elrendezésben, lehetőségeinkhez mérten természetes anyagokkal, tárgyakkal berendezett, családiás hangulatot árasztanak.

Az óvodában folyó pedagógiai munkánk tartalmát a természet szeretete, környezetünk védelme, óvása adja.

Munkánk egyik legfontosabb  kihívása, hogy minden gyermek számára megtaláljuk azt az utat, mely számára a legmegfelelőbb.

 Projektjeinket a gyermekekkel együtt tervezzük, melyet rajzos formában rögzítünk. Ötleteiket, kívánságaikat beépítjük fejlesztő tevékenységeinkbe, melyek közül szabadon választhatnak. Vállalásaikat, rajzos tevékenységjelző táblán, jelük felakasztásával erősítik meg. A fejlesztés szempontjából nagyon fontosnak tartjuk, hogy minden tevékenység szabadon választható legyen, elvégzése örömöt, sikerélményt, újabb tapasztalatszerzést jelentsen a gyermek számára. Életmódszervezésünk biztosítja, a természettel való közvetlen kapcsolat iránti igény kialakítását, valamint a környezetvédő, környezettudatos magatartás és szemlélet megalapozását. Sokat tartózkodunk a szabadban minden évszakban. Mindennapi tevékenységeink, a séták, természetjárások, kirándulások, erdei tábor mélyíti a természettel való közvetlen kapcsolatot.

Középpontba helyezzük a valódi cselekedtetést, felfedező ismeretszerzést, egyéni tapasztalást.
A gyermekek egyéni sajátosságait megismerve, abból kiindulva a tevékenységekben, tevékenységek sorozatán keresztül valósítjuk meg a képességfejlesztést. Freinet gyermekközpontú pedagógiájával támogatjuk az eltérő szükségletű gyermekeket, biztosítjuk az egyéni érdeklődést, az egyéni ütem, az önállóság és önkéntesség lehetőségeit.

 

 

                                                                                                       Az óvoda dolgozói

 

 Bevezető

 „Minden pedagógia hamis, amely nem elsősorban arra a személyiségre támaszkodik, akit nevel, annak szükségleteire, legbensőbb énjére.”

  1. Freinet

 

Az óvoda környezeti sajátosságai, helyzetkép

Társadalmi, gazdasági rendszerünkben folyamatos változásokat élünk és éltünk meg. Az emberi kapcsolatok megváltoztak, környezetünkben, világunkban felgyorsult a polarizáció. Átalakulóban van az értékrendszer, az értékközvetítés tartalma.

Pedagógiai munkánk alapvető értékeket képvisel, hiszen az óvodában alapozzuk meg a kisgyerek érzelmi életét, értelmi képességeit, viszonyát a világhoz.

Az óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Törekszünk a természetes és ökológiai környezettel való együttélés kialakítására, a társadalmi egyenlőtlenségekből adódó szociális és pedagógiai kompenzálásra, hiszen minden kisgyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapjon minden neki legmegfelelőbb gondoskodást, nevelést.

 

"A nevelés annyit jelent, mint segíteni valakit azzá válni,

mint amivé lennie kell."

                                                                                   Müller Péter

 

A nevelés széles lehetőségeit kihasználva folytatjuk munkánkat, megőrizve azokat az értékeket, melyeket az évek során kialakítottunk, természetesen figyelembe véve helyi adottságainkat, az óvodánkba járó gyerekek összetételét, családi körülményeit.

Óvodánk 1973-ban épült, 5 csoporttal működik. Fenyők, örökzöld tuják, gyümölcsfák között áll a kétszintes épület. Kerületünk minden részéről járnak hozzánk gyerekek.

Az egészséges életmód és egészséges személyiség kialakítása érdekében a feltételek optimális biztosításán és folyamatos bővítésén túl törekszünk az óvodás gyerekek testi nevelésére, edzettségére, mozgásigényük maximális kihasználására.

Minden csoportban szakképzett óvodapedagógus és dajka foglalkozik a gyermekekkel.

Óvodánk nyitott szemléletű, ahol a gyermeki értékek minél teljesebb kibontakoztatása a cél. Az értelmi képességek fejlesztése mellett nagy hangsúlyt kap a sokszínű, személyiséget gazdagító érzelmi és erkölcsi nevelés

További célunk, hogy óvodásaink az őket körülvevő világhoz, odafigyelő szemmel, megérző és improvizatív készséggel cselekvő módon viszonyuljanak.

Az alternatív pedagógiák közül az óvónők egyéniségének, érdeklődésének, a helyi adottságainknak legmegfelelőbbnek a Freinet pedagógia szellemiségét találtuk: a természet közeliséget, a szabad önkifejezést /szabad rajz, vita, zenei alkotás, színpadi, mozgásos/, mely saját élményein és tapasztalatain alapul, a megtapasztalást, a kísérletezgetést, a közös munkálkodást, élményszerzés lehetőségét, a beszélgető-kört, a műhelymunkákat. A csoportszobák Freinet szellemiségében műhelyszerű elrendezésben, lehetőségeinkhez képest természetes anyagokkal, tárgyakkal berendezett, családias hangulatot árasztanak. Játékaink, felszereléseink elsősorban a szabad önkifejezést segítik elő, ugyanakkor megtalálhatóak a gyermekek személyiségének fejlődéséhez szükséges játékok, eszközök is.

 Ebből adódóan választottuk a Kincskeresők elnevezést helyi programunknak, melyben a "kincskeresők" egyrészt a gyermekekben rejlő értékeket felkutató pedagógusra, másrészt a megismerés, a gyermekek életkori sajátosságából adódó, a világra rácsodálkozó gyermekekre utal. Az óvodában folyó pedagógiai munkánk tartalmát a természet szeretete, környezetünk védelme, óvása adja.

Az elmúlt évek tapasztalatai, sikerei, eredményei azt mutatják számunkra, hogy a Kincskeresők programban megfogalmazott céljaink, feladataink megvalósíthatóak, eredményesek, a partnerek visszajelzései pozitívak, iskolák, szülők körében kedvelt óvodánk programja, a fenntartó támogatását is élvezi.

Munkánkat a Köznevelési Törvény, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, az alternatív pedagógiák közül, a Freinet pedagógiából átvett elemek jellemzik. Helyi innovatív kezdeményezéseink: Jó gyakorlat bemutatása, a Freinet egyesület bázis intézménye és a pedagógiai innováció.(TÁMOP). Munkánkat a Gyermekek Jogairól Szóló és a Gyermekvédelmi Törvény szellemében végezzük, biztosítva

az egyenlő hozzáférés lehetőségét, beleépítve a kompetencia alapú programból a játék, szabad játék valamint az óvoda-iskola átmenet és az integráció elveit.

A gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges gondoskodás és védelem illeti meg, a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Testületünk szakmai elhivatottsággal, lelkesedéssel neveli a gyermekeket, a családi nevelést kiegészítve szülői együttműködéssel.

Óvodánkban segítjük, támogatjuk a nemzeti, etnikai kisebbség nevelését.

Óvodánkban figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, mely a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet határoz meg, és az intézmény Szakmai alapdokumentum (Alapító Okiratában) is megfogalmazásra kerül.

 Gyermekkép, Óvodakép

2.1.   Gyermekkép

A gyermek, fejlődő személyiség. Születése pillanatától az érzések és érzelmek irányítják.

Ahogy növekszik, az értelmi képessége is meghatározza fejlődését. Játszik, tevékenykedik, tanul. Életkoronként és egyénenként sajátos, változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A teljes gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó. Biztosítjuk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, elősegítjük az egyes gyermek harmonikus fejlődését, a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.

 

"Milyen is egy gyermek?

A világi okosság, a felnőttek mesterkedései még át nem formálták. Nem tud még semmiről és semmije sincsen. Hamvas, eredeti és közvetlen. Védettségben él és mindenestül átadja magát azoknak, akik szeretik. Ámulva néz szét maga körül. Ami rossz, hamar elfelejti, s mindjárt fölfedez mindenben valamit, aminek örülhet. Örökké játszik, nem fárad bele napestig."  

Eleanor H. Porter

 

Az óvodás életkor érzelmileg és értelmileg fogékony időszak, mely kiemelkedően fontos a személyiség kibontakoztatásában.  Arra törekszünk, hogy óvodásaink nyitott szemmel figyeljék a világot, szűkebb és tágabb környezetükben végbemenő természeti változásokat. A természetet és élővilágot szerető és védő generációt neveljünk. Barátságos, biztonságos, kiegyensúlyozott légkörben a gyermekek testileg, lelkileg és szociálisan érettek legyenek az iskolai életre, a szó igazi értelmében egészséges emberekké váljanak.

 

Pedagógiai ars poétikánk

 „Minden gyerek egyszeri és megismételhetetlen csoda,

a hozzávezető  útnak is annak kell lennie.”

  1. Freinet

…nekünk felnőtteknek az a dolgunk, hogy boldog gyermekkort teremtsünk számukra.

2.2.    Óvodakép

2.2.1.  Az óvodai nevelési program alapelvei

A gyermeket, - mint fejlődő személyiséget - különleges védelem illeti meg.

A gyermek fejlődésének alapja, hogy féltő, óvó, gondoskodó szeretet, tisztelet, megbecsülés, folytonos, stabil biztonság és bizalom veszi körül.

A gyermek fejlődéséhez és neveléséhez szükséges optimális feltételek biztosítása.

Gyermekközpontúság elve.

Humanizmus elve

Az egyenlő hozzáférés elve.

Az integráció, és inklúzió elve,

Az óvodai nevelésünk az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul.

Nevelésünk elősegíti a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását.

A szabad játék lehetőségének biztosítása.

Az óvodánk pedagógiai tevékenysége és tárgyi környezete segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának alakulását.

Egyéni, differenciált bánásmód alkalmazásával személyes, bensőséges kapcsolat alakítása.

Az óvoda és a család eredményes együttműködése érdekében a gyermek nevelése elsősorban a család joga és felelőssége.

Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a különbözőségek természetessé válnak.

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek fogadásának biztosítása, fejlesztése szakemberek csoportmunkájával történik.

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek családi nevelésének, közösségbe való beilleszkedésének az elősegítése, a többi gyerekkel együtt történő integrált nevelés során.

A multikulturális, a hátrányos helyzetű, nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, migráns gyermek nevelése az integráció lehetőségével.

A migráns gyermek önazonosságának megőrzése, ápolása, erősítése, az interkulturális nevelésen alapuló integrációval. A tehetséggondozás, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmének biztosítása.

 

2.2.2.  Az óvodai nevelés célja, az alapprogramnak megfelelő célok, helyi célok, specifikumok

Célunk a teljes személyiség fejlesztése a családi nevelés kiegészítése, segítése és támogatása.

A társadalmi egyenlőtlenségekből adódó szociális és fejlődésbeli különbözőségeket és hátrányokat kompenzáljuk, megkeressük a legmegfelelőbb utat a gyermekhez.

A gyermek azon képességeinek, készségeinek, jártasságainak megalapozása, amelyek képessé teszik az együttélésre, majd az iskolai életmód elfogadására. 

Célunk, hogy minden gyerek számára megtaláljuk a legmegfelelőbb utat, saját belső erőit aktivizálva és jogainak tiszteletben tartása mellett, minden gyermeket eljuttassunk képességei maximumára.

 

Kiemelt szerepet kap pedagógiai munkánkban és áthatja az óvodai élet egészét:

 

  • A szabad önkifejezésre való törekvés, ismeretek elsajátítása, élmények nyújtása, változatos technikák alkalmazásával, az ismeretszerzés lehetőségeinek sokoldalú biztosítása.
  • Környezetvédelem, a természeti környezet megismertetése, a felfedező ismeretszerzés és kísérletezgetés módszerével.
  • Az anyanyelvi nevelés, kommunikáció, mely egész nap folyamán fontos szerepet tölt be az óvodai életben, az egész óvodai nevelést áthatja.
  • A játék tartalmas és hasznos megszervezése, a szabad játék, mint egyedülálló személyiségfejlesztő tevékenység lehetőségének megteremtése.
  • Egyéni bánásmód maximális érvényesítése, személyiség komplex fejlesztése, derűs, szeretetteljes légkör biztosítása.
  • Szokás-szabályrendszer kialakítása, megerősítése, az egészséges életmód szokásainak megalapozása, az egészséges életvitel kialakítása, mely a gyermek számára biztonságot nyújt.
  • Az iskolai átmenet zökkenőmentes elősegítése, támogatása, az egész óvodai élet (3-4 év) során.


  1. Az óvodai nevelés feladatai, tevékenységei

Egészséges életmód biztosítása

Erkölcsi, érzelmi nevelés és a közösségi nevelés biztosítása

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

 

3.1. Egészséges életmód biztosítása / Egészségfejlesztési program - 6. sz. mellékletben található

 3.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

 3.2.1   Érzelmi nevelés

      Alapelvek

 

A gyermek választásaiban, döntéseiben, a helyzet megoldásokban való tájékozódása során megtanulja irányítani, saját érzelmeit.

Az érzelmek áthatóan és befolyásolóan, motiválóan jelen vannak a kis gyermek életében, tetteinek „küszöbén”.

A gyermek, jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége.

Hangsúlyos a gyermekek érzelmi nevelése.

 

Célja

Kapcsolatai során pozitív, kedvező hatások, élmények érjék.

A gyermek az óvodapedagógusokban és az óvoda összes dolgozójában társra és ha kell természetes támaszra talál, teret engedve a gyermek önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek.

A családok nevelési szokásainak megismerése, közelítése az óvodai nevelési szokásokhoz, erkölcsi normákhoz. Szokás és normarendszer megalapozása.

A családokkal való együttműködés, a családok erősítése, segítése.

Az óvodai élet fokozatos megszerettetése, a biztonság megteremtése, a példamutató magatartás kialakítása, az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. (óvodapedagógus – gyermek; gyermek-dajka, gyermek-gyermek, óvodapedagógus-dajka)

Erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása, erősítése és fejlesztése.

 

Az óvodapedagógus feladatai

  • Megteremtjük az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, nyugodt, családias légkört a befogadástól, az óvodáskor végéig.
  • Közös élményeket, közös tevékenységeket, közösen végzett munkát, szimbólumokat, jeleket biztosítunk, melyek olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, őszinteség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, önzetlenség, igazságosság, igazmondás.
  • Az erkölcsi nevelés folyamatában arra törekszünk, hogy a gyermek önmagát tudja értékelni, nemcsak a tanulás folyamán bekövetkező teljesítményeit, hanem tetteinek helyességét vagy annak tévedésit is. (Jó sorrend: önértékelés, majd mások tetteinek értékelése.)
  • Az erkölcsi nevelés folyamatában lehetőséget teremtünk a döntésre, választásra, dilemmázásra.
  • Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességeket megerősítjük, segítjük a barátkozást, hogy minden gyermek megtalálhassa a helyét, szerepét a csoportban.
  • Különbözőségek elfogadására, tiszteletére neveljük.
  • Mindent megteszünk azért, hogy a gyermek önmaga és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére igényt érezzen.
  • Kialakítjuk a gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatot.
  • Megerősítjük és formáljuk az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességeket, a társas kapcsolatok létrehozásának érdekében.
  • A szokás-szabály rendszer, a rugalmas napirend, a csoport hagyományok, szimbólumok, jelképek segítségével biztosítjuk az összetartozást, együttérzést.
  • A szülőföldhöz való kötődésre neveljük.
  • Fokozott figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetű, a nehezen szocializálható és a kiemelkedő képességű gyermekek nevelésére, szükség szerint megfelelő szakember segítő közreműködésével. (Utazó gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus.)

 

3.2.2. Erkölcsi és közösségi nevelés

 

„ A leggondosabb családi nevelés sem adhatja meg, amit az óvó nyújt: az emberi közösségbe való beilleszkedést……”

                                                                           Kodály Zoltán

Alapelvek

A gyermek, mint egyén megtalálja helyét a közösségben.

Igényévé válik a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor – ha arra van szüksége – egyedül is tevékenykedhet, ilyenkor a többiek alkalmazkodnak hozzá.

A közösségi nevelés óvodai nevelésünk szerves része, mely során a gyermek megtanul társaihoz, felnőttekhez, környezetéhez alkalmazkodni.

Az óvoda egyszerre segíti a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és én-tudatának alakulását, az erkölcsi normák elsajátítását, a másság megértését és elfogadását. Teret ad önkifejező tevékenységeinek.

A szocializáció során különös jelentőségű a közös élményekre épülő, közös tevékenységek gyakorlása. A közösségi nevelés és szocializáció segíti az együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség akarat, ezen belül önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat és szabálytudat fejlődését.

A kisgyermekkori szocializáció fő színtere a család, az óvoda ebben segítő, támogató szerepet tölt be.

A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze a játék, a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák.

 

Célja

 A gyermek elfogadja társait, érezze jól magát a közösségben, barátságok szövődjenek.

Érezze az összetartozás erejét, képes legyen együttműködni társaival és a felnőttekkel.

A gyermek és az óvoda dolgozói között pozitív érzelmi kapcsolat alakuljon ki.

A gyermekek haza szeretetre és szülőföldhöz való kötődésre nevelése.

 

Az óvodapedagógus feladatai

 Megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit, a különbözőség elfogadására törekszünk.

  • Biztosítjuk a barátságos, derűs légkört, ösztönözzük a társas kapcsolatok barátságok alakulását.
  • Kialakítjuk a pozitív érzelmi kapcsolatokat.
  • Otthonossá tesszük a csoportszobát, bensőséges zugot, kuckót alakítunk ki a gyermekek számára.
  • Biztosítjuk, hogy sok közös tevékenység során a gyermek közös élményekhez jusson, lehetőséget teremtünk meghitt beszélgetésekre. Kialakítjuk saját csoport hagyományainkat.
  • Arra törekszünk, hogy a közösségi élet irányítói, egyben a közösség tagjai is legyünk.
  • Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze.
  • Az óvoda valamennyi dolgozójának kommunikációja, viselkedése és bánásmódja modell értékű legyen.
  • Segítjük a lassabb ütemben fejlődő gyermek felzárkóztatását, a visszahúzódó, szorongó, és „túl mozgékony” gyerek beilleszkedését.
  • Törekszünk arra, hogy viszonyunk a gyermekhez megfelelő legyen, következetesen, igazságosan és differenciáltan bánjunk a gyermekkel.
  • A kiemelt figyelmet igénylő gyermek nevelését meghatározott, speciális szakemberekkel közösen végezzük. (fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus, utazó gyógypedagógus).

 


Óvodánk ünnepei, hagyományai

Csoport hagyományai

Óvoda hagyományai

·         Születésnap megünneplése

·         Névnap köszöntése

Anyák napja

Évzáró közös játék a szülőkkel

Séták, kirándulások

Múzeum, könyvtárlátogatás

Sütés-főzés

Madáretetés

Régi óvodások meghívása igény szerint

- élménybeszámoló

 

Freinet hagyományok:

Életünk könyve

Újságkészítés

szülői beszélgető kör szervezése

Ajándékkészítés, levélküldés az új kiscsoportosoknak

Az óvoda környezetében fellelhető természetes és épített környezeti lehetőségek kihasználása (Városi tanterv)

 

Erdei óvoda – igény szerint

Mi várható a héten?

Mi történt a héten? – szülők tájékoztatása a hét várható és elmúlt eseményeiről

Madár-ovi program

Kapcsolattartás a bölcsődékkel, iskolákkal

Játszónap szervezése a leendő kiscsoportos gyermekek számára

Szüreti mulatság a szülőkkel közösen

Takarítási világnap (csoport és udvar)

Freinet műhely – délutáni csoportközi műhely

Udvarszépítés, kertrendezés közösen a szülőkkel (ősz, tavasz)

Mikulás

Közös családi készülődés az ünnepre, munkadélután (sütés-főzés, ajándékkészítés)

Karácsonyi vásár

Madárkarácsony

Fenyőfaállítás az udvaron közösen a szülőkkel, a szomszédban élő idős emberek meghívása

Farsang

Kisze bábégetés

Március 15.

Húsvét

Egészség nap

Rendvédelmi napok (rendőrség, tűzoltóság, mentő)

Zöld ünnepek:

Állatok világnapja (október 4.)

Víz napja (március 22.)

Föld napja (április 22.)      

Madarak – fák napja (május 10.)

Kincskeresők napja

Nagycsoportosok búcsúztatása

Nemzeti összetartozás napja (június 4.)

 

 

Népmese napja (szeptember 30.)

Magyar költészet napja (április 11.)

 

3.3.     Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

3.3.1.  Anyanyelvi nevelés

 „Adjunk szót gyermekeinknek!”

  1. Freinet

 

Az anyanyelv a legfontosabb eszköze az emberek közötti kommunikációnak, az önkifejezésnek és a gondolkodásnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban van.

Az anyanyelvi - kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladat megvalósításában minden mozzanatában.

Az anyanyelvi nevelés komplex folyamat. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését.

Az anyanyelvi nevelés célja a gyermek beszédkészségének, szókincsének folyamatos fejlesztése, mely a gyermek természetes közlési vágyára épít.

Beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatások elkerülésével) az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van.

Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelésünket

Célja

A gyermek tisztán, szépen, érthetően beszéljen, ismerje, becsülje, szeresse anyanyelvét.

Fejlődjön szókincse.

Természetes beszélőkedve alakuljon.

A kommunikáció és kifejező készsége fejlődjön.

Az óvodapedagógus feladatai

  • A beszélgető köröket minden nap, rugalmas időkeretben, meghatározott helyen szervezzük. Építünk a gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire. Általában, a levegőzés előtt, a csoportszoba kijelölt helyén (szőnyegen, kispárnákon ülve), kötetlen vagy kötött témáról beszélgetnek a gyerekek, miközben elsajátítják az érvelés, meggyőzés, megegyezés szabályait.
  • Az egyéni differenciált fejlesztés érdekében anyanyelvi felmérést és fejlesztő programot használunk.
  • Beszédünk érthető, egyszerű és világos. Nevelőmunkánkban a metakommunikációt (gesztus, mimika, testbeszéd) a verbális kommunikációval összehangoljuk.
  • Kiemelten foglalkozunk a beszédhibás gyerekekkel.
  • A változatos nyelvtörők, mondókák, beszéd és gondolkodást fejlesztő játékokon kívül alkalmazzuk a drámapedagógia módszereit, illetve eszközeit.
  • Beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtésével beszélgető kört alakítunk, ahol bátran, szívesen elmondhatja a gyermek kitalált történeteit, meséit, gondolatait, véleményét, élményeit. Lehetőséget kapnak a gyerekek a folyamatos beszéd gyakorlására, képessé válnak társaik meghallgatására.
  • A beszélgető körök témáit dokumentáljuk, alkalmanként szülők bevonásával szervezzük (érdekes foglalkozású szülők).
  • Megteremtjük a bábozás, dramatizálás, színpadi kifejezés feltételeit, ezzel a beszédfejlesztés, szabad szövegalkotás, szókincsfejlesztés lehetőségét biztosítjuk.
  • Lehetőséget biztosítunk az egész nap folyamán a helyes kiejtés gyakorlására, a beszédtechnika fejlesztésére, a metakommunikációs, kommunikációs játékok megtanítására.
  • A drámapedagógia lehetőségeit kihasználjuk (önismereti, szituációs játékok) a hiányzó vagy fejlesztésre szoruló képességek célzott fejlesztésére is.

 

3.3.2.  Értelmi nevelés és fejlesztés

Alapelvek

Minden gyermek a saját képességeihez mérten fejlődik.

Célja

A gyermek egyéni fejlettségéhez igazodó differenciált képességfejlesztés, spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása.

Sokoldalú ismeretek, készségek, képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség) fejlesztése a mindennapi életben, a szükséges tevékenységek elsajátíttatása.

Az esztétikai értékek befogadására, szeretetére és megóvására nevelés.

A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetencia érzés kialakítása, fenntartása.

Az óvodapedagógus feladatai

  • Változatos tevékenységeket biztosítunk a természetes érdeklődés, kíváncsiság kielégítésére (műhelyek).
  • Olyan tevékenységrendszert alakítunk ki, mely a gyermekek ismeretanyagot tartalmazó érdeklődésére, cselekvésére és előzetes tudására alapul.
  • Megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészetekben, az alkotó munkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják és ébren tartják a gyerekben a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére.
  • Példamutató magatartással fejlesztjük a gyermek anyanyelvi és kommunikációs képességét, beszélgető kört szervezünk, a drámajátékok adta lehetőségeket rendszeresen kihasználjuk.
  • Fejlesztjük az értelmi képességeket érzékelés, észlelés, emlékezet figyelem, képzelet, gondolkodás.
  • Fejlesztjük a kreativitást.
  • Kiemelt feladatunk: felzárkóztatás, tehetséggondozás.

 

 Az óvodai élet megszervezésének elvei

4.1.     Személyi feltételek

Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.

Pedagógiai programunk megvalósítását a megfelelő személyi ellátottság és képzettség biztosítja. A továbbképzések a helyi óvodai program célkitűzéseinek, feladatainak megvalósítását szolgálják.

Csoportonként 2 szakképzett óvodapedagógus látja el a feladatokat. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára.

A pedagógussegítő szakemberek (dajka) szorosan együttműködnek az óvodapedagógussal a napi tevékenységekben. Az óvodapedagógussal összehangolt munkájuk hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez.

Feladatunk lehetőséget teremteni a migráns gyermek számára, hogy megismerhesse más népek kultúráját, anyanyelvét.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermek fejlesztését speciálisan képzett szakemberek végzik.

 

Az óvodapedagógusok felsőfokú és főiskolai végzettséggel rendelkeznek, vannak akiknek szakirányú végzettségük is van:

- fejlesztőpedagógus,

- gyógy testnevelő

- tehetséggondozó

- közoktatás vezető

 

A kollégákat ösztönözzük a másoddiploma és a szakvizsga megszerzésére.

A programunk megvalósításában az alábbi szakemberek segítik még a munkánkat:

- fejlesztő pedagógus

- pszichológus

- logopédus

- utazó gyógypedagógus

- pedagógiai asszisztens

- óvodatitkár

- gondnok, karbantartó

- kertész, takarító, konyhai dolgozó

 

4.2.     Tárgyi feltétel

Az elmúlt években eszközeink fejlesztését, bővítését az eszköznormát figyelembe véve, a pedagógiai célkitűzéseink szerint valósítottuk meg.

A törvényi kötelezettségeknek megfelelően, szakember segítségével és a sérült gyermek állapotának megfelelően biztosítjuk.

A tárgyi felszereléseket, melyeket a gyermek használ, számára hozzáférhető módon és a gyermeke biztonságára ügyelve helyezzük el.

A biztonságos tárgyi környezetet a sérülés-specifikus szempontok figyelembe vételével – a csoportszobában, a gyermek által is látogatott helységekben, területeken egyaránt – biztosítjuk (tornaterem).

A tornaterem sport szereit folyamatosan fejlesztjük, melyhez gyakran szülői segítséget is kapunk.

A csoportszobák berendezésénél figyelembe vesszük, hogy speciális műhelyeink zavartalanul működhessenek. Ezeket szükség szerint elkülönítjük egymástól – kuckók kialakítása.

A fejlesztés speciális eszközeit az óvoda és a fejlesztést végző szakember számára a gyermekek sérültségéhez megfelelően alakítjuk.

Tárgyi ellátottságunkat az elmúlt években pályázatokon nyert összegekkel, pénzmaradványok átcsoportosításával és a fejlesztés tudatos tervezésével tudtuk gyarapítani (udvari sporteszközök, bútorok).

Folyamatosan sok segítséget kaptunk és kapunk a szülőktől, önkormányzattól.

Lehetőséget biztosítunk a szülők számára, hogy részt vehessenek az óvodánk szépítésében (Föld napja, kertrendezés, munkadélutánok)

Fontos feladat, az óvoda belső (csoportszobák, kiegészítő helyiségek) és külső (udvar) fejlesztésében az egyensúly megtartása.

Évente, játék és eszközvásárlási lehetőséget biztosítunk (csoportszoba, udvar).

 

4.3.     Az óvodai élet megszervezése

 Az óvodai nevelés során, a tevékenységek aktív részvételének megteremtésével segítjük a gyermeki személyiség teljes kibontakozását. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

Az óvodába lépés egyik legfontosabb állomása, időszaka a befogadás, mely körültekintő és alapos szervezőmunkát igényel. Tudjuk, hogy a kisgyermek számára meghatározóak az első óvodai élmények. Családias, otthonos, biztonságot sugárzó légkört teremtünk új óvodásaink fogadására. A szülői igények figyelembevételével, és a pedagógusok tapasztalatai alapján tervezzük és szervezzük az óvodai befogadás.

 

4.3.1.  Az óvodai befogadás

Alapelvei

Az egyéni különbözőségeknek tudatában kezdjük a befogadást.

A családi nevelés elsődlegességét figyelembe véve, a szülővel közösen alakítjuk ki a befogadás főbb mozzanatait.

A bölcsödéből jövő gyermek zökkenőmentes befogadása ugyanolyan előkészülettel és ugyanolyan módszerrel történik, mint a családból jövő gyermeké.

 

Célja

A gyermek zökkenőmentesen illeszkedjen be az óvodai életbe.

Ismerkedjen meg az új környezettel, gyerekekkel, felnőttekkel.

 

 Az óvodapedagógus feladatai

 

  • Szülői igények alapján lehetővé tesszük a fokozatos anyás befogadást, a szeptemberben induló új kiscsoportban 1-2 hétre ütemezve. (Első napokban csak 1-2 órát, majd első hétvégére egész délelőttöt, második hét végére már alvás alatt is.)
  • Az év közben érkező gyermek számára 1-2 napot biztosítunk, hogy ne zavarják a már beszokott gyermekek óvodai életritmusát.
  • A befogadási időszakot követően meglátogatjuk a gyermeket otthonában (családlátogatás).
  • A „0”-dik szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket az óvoda rendjéről. Ismerkedési játszó délelőttöt szervezünk, ahol az új gyermekek és szüleik megismerkedhetnek az óvónőkkel, egymással.
  • Legfőbb feladatunknak tekintjük, hogy szeretettel, megértéssel, maximális odafigyeléssel forduljunk minden gyermekhez, hogy minél előbb biztonságban érezzék magukat.

 

4.3.2.  A napirend

 A napirend egy keret, amely rugalmasan változhat az igényeknek megfelelően, figyelembe véve a gyermekek egyéni szükségleteit.

  • Biztosítja az életkornak megfelelő életritmust, a nap során a folyamatosságot (folyamatos étkezés, napirend).
  • Megfelelő szokás-szabályrendszer, életrend kialakításával biztosítja a nyugodt, alkotó légkört (szabad játék, szabadidős tevékenység, műhelymunka, beszélgető kör), szem előtt tartva a játék elsődleges szerepét.
  • A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek.
  • A gondozásnak kiemelt szerepe van, melynek során is neveljük a gyermeket, alakítjuk kapcsolataikat, segítjük az önállóság fejlődését együttműködve a dajkákkal.

           Délelőtti óvodai élet

6-12    Gyermekek fogadása

                                                       Szabad játék, óvónő által felajánlott

                                                       tevékenységek kötött és kötetlen

                                                       műhelymunkák keretében, szabad

                                                       önkifejezés, beszélgető kör, folyamatos

                                                       reggeli (8-9-ig)

10-10.15-ig                                  Mindennapos testnevelés

                                                       Játék a szabadban, szabad önkifejezés,

                                                       mozgásos tevékenységek biztosítása

Ebéd időszak                            

12-13-ig                                    Ebéd, tisztálkodás

 

Pihenő idő                                 

13-15-ig                                    Pihenés

 

Délutáni óvodai élet                

 15 – 17 -ig                                   Uzsonna, szabad játék tevékenységek

                                                       műhelyekben

17-18-ig                                        Szabad játék összevont csoportban

 

Nyári napirend javaslat

 

           Délelőtti óvodai élet

  • 6-12-ig Gyermekek fogadása, szabad játék
  • Játék, mozgás a szabadban, és óvónő által felajánlott tevékenységek az udvaron
  • Műhelyek, szabad rajz a teraszon
  • Mozgásos játékok – mozgásfejlesztő eszközök
  • 10.30-ig Mindennapos testnevelés
    • Pancsolás lehetőségének biztosítása
    • Homokozás, sarazás
    • Énekes játékok szervezése
    • Ebéd időszak
    • 12-13-ig Tisztálkodás, ebéd
    • Pihenő idő
    • 13-15-ig Pihenés
    • Délutáni óvodai élet
    • 15-18-ig Uzsonna, szabad játék az udvaron

 

4.3.3. Hetirend

 

A tanulási folyamatot projektekben tervezzük, komplexen, minden oldalról megközelítve foglalkozunk egy-egy témával. A tanulási tevékenységeket kötött és kötetlen műhelymunkák keretében valósítjuk meg. Ez a gyerekekkel közösen történő heti tervezéssel kezdődik (ötletbörze). Közösen döntjük el, hogyan dolgozzuk fel az adott témát, ki, mit fog csinálni, kivel fog dolgozni, mennyi ideig (kooperatív technika).

Az adott témát komplex módon, többféle oldalról közelítjük meg. A téma feldolgozása három fő szakaszra osztható:

 

  • Előkészítés (gyűjtő munka)
  • Feldolgozás
  • A téma lezárása

 

Egy héten belül a tanulási tevékenységek minden területe megjelenik, naponta több féle is, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. Tevékenység választó táblán jelzi a gyermek, hogy melyik műhelymunkában kíván részt venni aznap.

A testnevelésnek, a mozgásos tevékenységnek csoportonként adott napja van.

Heti egy alkalommal, délutáni úszás lehetőséget biztosítunk a gyerekek számára.

A tanköteles gyermekek számára heti egy alkalommal délutáni Freinet műhely keretében óvodapedagógusok tartanak csoportos foglalkozást.

4.4. Az óvoda kapcsolatai

 

Az óvodai nevelés a családi nevelés elsődlegességét hangsúlyozva és szorosan együttműködve szolgálja a gyermek fejlődését.

Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait. Segítségnyújtáskor a családhoz illesztett megoldásokat keresünk. (Családlátogatás, szülői értekezlet, szülő klub, fogadó óra, nyílt nap, szülői munka délután, ünnepek, kirándulások, fejlesztő beszélgetések.)

 

Családdal való együttműködés alapelvei

 

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve és gazdagítva szolgálja a gyermek fejlődését.

Szorosan együttműködve a családdal, változatos formában: a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig. Elismerjük a család elsődlegességét, segítjük a szülőket a nevelésben.

Törekedve a családok szokásainak megismerésére.

Segítve a szülőket a helyes életvitel alakításában.

Célunk az együttnevelés, együttműködés.

Elveink: a bizalommal teli, őszinte óvodai légkör, az egyenrangú partnerkapcsolat, a különbözőség tisztelete, elfogadása.

 

Együttműködésének formái, lehetőségei:

 

A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.

SZMK számára évente kétszer értekezletet tartunk.

Családlátogatás: a gyermeket, a befogadási időszakot követően, otthonában meglátogatjuk. Indokolt esetben év közben is.

Fogadóórát a szülők igényeihez igazodva tartjuk. Megteremtik annak lehetőségét, hogy az egyéni gondokat, problémákat négyszemközt beszélhessék meg a szülővel.

Nyílt nap lehetőségét minden évben felajánlják a szülőknek, amikor betekintést nyernek a mindennapi munkánkba.

Szülői igények szerint az óvó nénikkel egyeztetve bármikor betekintést nyerhetnek az óvodai életbe.

Szülői értekezletet évente minimum 2 alkalommal szervezünk Az újonnan felvett gyermekek szüleinek "0"-dik szülői értekezletet tartunk, még a gyermek óvodába lépése előtt.

Iskolába lépés előtt segítjük a szülőket és tájékoztatjuk az iskolák programjairól, nyílt napjairól. Figyelemmel kísérjük a gyermek fejlődését, kapcsolatot tartunk az első osztályos tanítónőkkel.

Ünnepek: Vannak közös, nyílt ünnepeink, amin a szülők is részt vesznek (pl.: karácsonyi készülődés, farsang, kisze, Föld napja, Egészség nap).

Óvodánkban Szülő Klub működik.

Az óvodai nevelésünk a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését.

Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait. Segítségnyújtáskor a családhoz illesztett megoldásokat keresünk. (Családlátogatás, szülői értekezlet, szülő klub, fogadó óra, nyílt nap, szülői munka délután, ünnepek.)

 

Tervezési, szervezési, információs kommunikációs feladatok az együttműködés továbbfejlesztése érdekében

 

Továbbfejlesztés tartalma

  • Játszó-délutánok szervezése, közös tevékenykedések műhelyekben.
  • Kincskeresők napja. Minden évben közös „kincskeresés” az udvaron, játék, mozgás, műhelyekben különböző technikák elsajátítása, együtt tevékenykedés a szülőkkel.
  • A Föld napján közös ültetés, kertészkedés.
  • Egészség nap
  • Rendvédelmi napok
  • Udvarszépítés, kertrendezés.. Az óvoda udvarának rendbetétele, udvari játékok javítása, kezelése.
  • Szülők bevonása a természeti és társadalmi ünnepek előkészítésébe, gyűjtőmunkába.
  • Különleges foglalkozású szülők meghívása óvodánkba, beszélgetés a munkájáról.
  • Gondolkodjunk együtt gyermekünkről - írásbeli tájékoztató

 

Kapcsolatot tartunk:

  • Fenntartó Önkormányzat
  • Pedagógiai szakszolgálat (Nevelési tanácsadóval, logopédussal, pszichológussal, utazó gyógypedagógussal)
  • Bárka
  • Egészségügyi intézményekkel (fogorvos, gyermekorvos, védőnő, ÁNTSZ)
  • Közművelődési intézményekkel (könyvtár, iskolák, bölcsődék)
  • Nemzeti, etnikai kisebbségi önkormányzatokkal, szervezetekkel,
  • Freinet óvodákkal
  • Freinet egyesülettel (továbbképzés, intézménylátogatás, tábor)

 

  1. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógusok feladatai

 

5.1. Játék

Alapelvek

Az óvodás gyermek legelemibb pszichikus szükséglete és létformája a játék, a legfontosabb tevékenysége.

A játék eszköz, módszer és az óvodai élet legfőbb tevékenységformája.

A szabad játékban, mint egyedülálló személyiségfejlesztő lehetőségben tükröződnek a változatos tevékenységek és élmények, tapasztalatok, belső feszültségek, külső hatások, vágyak. A kialakult játékot érzelmek, indulatok vezérlik. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.

A kezdeményezett játékban az óvónő szerepe dominál, melynek célja:

  1. maga a játék
  2. a tanulás
  3. a fejlesztés

A játék legfőbb sajátossága, hogy fejleszti a gyermek személyiségét, biztosítja minden gyermek számára, hogy egyéni vágyai, ötletei kibontakozhassanak.

A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiségfejlesztésének színtere, a tanulás, a készség-képességfejlesztés leghatékonyabb módja.

Fejleszti a pszichikumot, a kreativitást. Erősítő, élményt adó tevékenység.

 

Célja

A játék tevékenység minél gazdagabb feltételeinek biztosítása, annak érdekében, hogy a gyermek személyisége sokoldalúan, harmonikusan fejlődjön.

A gyermek minden tevékenységet játékként éljen meg.

A játék választása önkéntes.

A játékon keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét.

Szerezzen ismereteket, örömökhöz, sikerélményhez jusson.

Alakuljon közösségi magatartása.

A játék alapja a későbbi tanulásnak és munkának.

A játék során fejlődjön személyisége, alakuljon fegyelme.

 

Az óvodapedagógus feladatai

  • Tudatos, felelősség teli játéktámogató magatartásunkkal biztosítjuk azokat a feltételeket, amelyek kedvezően hatnak a szabad játék kialakulására és harmonikusabbá teszi a gyermek fejlődését.
  • Biztosítjuk minden gyerek számára, hogy egyéni vágyai, ötletei kibontakozhassanak.
  • Az örömteli játékhoz biztosítjuk a nyugodt légkört, helyet, időt, eszközt.
  • Segítjük az önkéntes, szabad választás, önállóság érvényesülését a játék megszervezésében, a téma megválasztásában.
  • Élményekhez juttatjuk a gyereket.
  • Tudatos jelenlétünkkel biztosítjuk a szabad játék kibontakozását (együtt játszás, támogató, ösztönző magatartás. A magányosan játszó gyermeket segítjük abban, hogy a közös játékokba bekapcsolódjanak. Ösztönözzük a konfliktusok önálló megoldására, segítjük a negatív élmények feldolgozását, a szorongó gyermeknek biztonságot nyújtunk.
  • Állandó és ideiglenes játszóhelyeket, természetes, esztétikus eszközöket biztosítunk a barkácsoláshoz, festéshez, mintázáshoz, bábozáshoz, dramatizáláshoz. A gyermek egyéni ötletei alapján műhelyekben tevékenykedhet, különböző technikák Freinet felhasználásával: szabad önkifejezés, szabad rajz, mozgás, színpadi kifejezés.
  • A játékban megjelenő élmények kiszámíthatatlanságából következően nem tervezzük meg a (szerep) játékot, ugyanakkor segítjük, támogatjuk a gyermek elképzelései megvalósításában.
  • A különböző műhelyekben (zene - bona sarok, mesekuckó, ügyes kezek műhelye), a gyerekek önállóan, saját elképzeléseik alapján alakíthatják játéktevékenységüket.
  • Meghitt sarkok, kuckók kialakításával lehetőséget kínálunk az örömteli közös játékra, életkori sajátosságokból fakadó egyedüllétre.
  • Az évszakoknak megfelelően szervezzük és tervezzük az udvari életet, biztosítva a gyermekek számára az átjárhatóságot. Előre tervezett, mozgásos és énekes tevékenységet kínálunk a gyermekeknek. Minden csoportból részt vehetnek ezeken, a tevékenységeken. (Udvar projekt.)
  • A játéktevékenységeket (barkácsolás, bábozás-dramatizálás, körjátékok, mozgásos tevékenységek) műhelyekben valósítjuk meg.
  • Lehetőséget biztosítunk a játék folytatására (udvaron, több napon keresztül).
  • A biztonság megteremtése érdekében a veszélyforrásokat megszüntetjük, az eszközhasználat szabályait elmélyítjük, a viselkedési szokás-szabályokat kialakítjuk. (A konkrét feladatok a Nevelési Tervben fogalmazódnak meg.)
  • Életkorához és képességszintjéhez illeszkedő szabályjátékokkal ismertetjük meg a gyereket, amelyeket indirekt módon irányítunk.
  • A konfliktusok önálló megoldására törekedve segítséget nyújtunk a megoldásban.

 

A gyermek tevékenységei

Gyakorló játék során a gyerek a felhasznált anyagok, eszközök tulajdonságaival, a tárgyak egymáshoz való viszonyával, működésével ismerkedik.

Fejlődik nagy mozgása, finom mozgása, mozgáskoordinációja, tér észlelése, tapintásos észlelése, verbális készsége.

Sokszori ismétléssel, gyakorlással a különböző funkciója fejlődik.

Nyelvi játékokat játszik, halandzsázik, tapsikoltatókat, lovagoltatókat ismer meg, nagy mozgásokat végez.

Szimbolikus szerepjáték során megjeleníti a felnőttek és a gyerekek közötti kapcsolatokat, s közben új magatartási formákat sajátít el.

A gyermek a hozzá érzelmileg közel álló felnőtteket és társakat utánozza.

A szimbolikus szerepjáték során alakul szocializációs készsége, kommunikációja, erkölcsi, akarati tulajdonságai, kognitív képességei.

Barkácsolás során a gyermek a játékhoz szükséges eszközöket, kiegészítőket készít, és azt felhasználja a játékban. A természetben található anyagokat, terméseket felhasználja, bábot készít.

Különféle anyagokkal, technikákkal ismerkedik.

Bábozás,dramatizálás során a gyermekirodalmi élményeit, saját elgondolását jeleníti meg. Szituációk teremtésével problémamegoldó, szimulációs játékokat játszik.

Építő-konstrukciós játék során sokrétű tapasztalatot szerez, megtanulja az anyagok kezelését, használatát. Anyagokból eszközöket készít, melyeket felhasznál a játéka során.

Alakul szem-kéz koordinációja, finom mozgása, térészlelése, alak és forma állandósága, rész és egész viszonyának észlelése, képzelete, kreativitása, vizuális memóriája.

Szabályjáték során a gyermek alkalmazkodik a játék menetének pontos betartásához. Szabályoknak megfelelően viselkedik, érzelmeit irányítja, kölcsönösen segítik egymást.

Fejlődik kognitív képessége, formálódik akarati tulajdonsága, szocializációs képessége.

 

Drámajáték

Alapelvek

A játékra alapoz, gyermeki cselekvésre késztet, feltárja és fejleszti a kreatív képességeket, érzelmi biztonságot nyújt.

Az egyén szférájának tiszteletben tartása, a játékban senki nem sérülhet.

A drámajáték az önkéntesség elvén alapul.

Célja

A játék során minden gyermek a saját érzelmeit, érzéseit, élményeit élje át.

A beszédkészség, kommunikációs készség, az együttműködő képesség fejlődésével váljon alkalmassá az iskolai élet megkezdésére.

Az óvodapedagógus feladatai

  • Biztosítjuk a nyugodt helyet, időt a játékra.
  • Érzelmi biztonságot nyújtunk, empátiát, megértést sugallunk.
  • Értékeket közvetítünk, modellt nyújtunk a szerepjátékra, nyelvhasználatra, viselkedésre, kudarc tűrésre stb.
  • Elősegítjük a közösségek és kapcsolatok alakulását, a csoport és az egyén együttműködési készségét.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

  • Alkalmazkodik a szerepjáték szabályaihoz és játszótársaihoz. Képes olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalatai és érdeklődése alapján ábrázolja a felnőttek tevékenységeit.
  • Eszközöket készít a szerepjátékához, és a bábozáshoz, melyeket felhasznál a játékában, és a dramatizálásban. Építések során egyre bonyolultabb formákat alkot. A nehezebb játékelemeket biztosan kezeli. A különböző anyagokat, eszközöket egyéni ötlet alapján, önállóan használja.
  • Igényli a közös játékot.
  • Szabályokhoz alkalmazkodik.
  • Elfogadja társai elképzeléseit is (nem csak vezető szerepet vállal).
  • A közös játék öröme alakítja a társakhoz való viszonyát.
  • Kommunikációs, kapcsolatteremtő készsége fejlődik.
  • Megtanulja az együttérzés, kibékülés, vigasztalás, kivárás érzését is.
  • Felismeri az erkölcsi szokásokat, formálódik erkölcsi ítéletalkotása.

Funkcionális eszközök felsorolása

  • Természetes alapanyagú játékok biztosítása.
  • Mozgást és értelmi képességet fejlesztő játékok.
  • Természetes anyagok biztosítása barkácsoláshoz, bábozáshoz (kukoricacsuhé, nád, gyékény, nemez, rafia).

 

5.2. Verselés, mesélés

 

Az irodalmi nevelés során a gyermek érzelemvilága, fantáziája felélénkül. Színház, bábszínház, könyvtár látogatás során irodalmi élményhez jut, kitárul előtte a világ.

Az irodalmi élmények hatására belső képvilágot jelenít meg és ez a folyamat a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.

A mindennapos mesélés a kisgyermek érzelmi fejlődésének szilárd eszköze.

A mese, vers, mondóka, dúdolók a gyermeknek érzelmi élményeket adnak. Azonosul a mesélővel, a mese szereplőivel, átérzi, és átéli a helyzeteket, történéseket. Ráébreszti a gyermeket a realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésére. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élmény feldolgozás egyik legfontosabb formája. A "mesekuckóban" bábozással, dramatizálással újra éli a mese élményeit, hangulatát.

Az irodalmi művek során (népi, klasszikus és kortárs irodalom) gazdagodik a gyermekek szókincse, kifejezőkészsége, fejlődik jelleme, erkölcsi magatartása.

A gyermek saját vers és mese alkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő összekapcsolása a szabad önkifejezés egyik módja.

Az irodalmi nevelés során a vers és mese hallgatása nyugodt, bensőséges légkörben különféle technikákkal történik.

 

Célja

 

Az érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődése irodalmi művek segítségével.

Pozitív személyiségjegyek erősítése.

Az óvodapedagógus feladatai

  • Lehetőséget teremtünk a gyermeknek a szabad vers, mese kitalálására, megfogalmazására.
  • Esztétikus eszközöket, megfelelő anyagokat, biztosítunk a bábozáshoz, dramatizáláshoz.
  • Megfelelő hangulatot (gyertyagyújtás, kedvenc báb elővétele, mesedoboz, mesetarisznya, stb.), nyugodt légkört biztosítunk a vers és a mese hallgatására, élményszerű előadásmódra törekszünk.
  • Megteremtjük a minden napos mesélés állandó helyét (mesekuckó), a bábozás dramatizálás lehetőségét.
  • Beszélgető körök alakításával megteremtjük a folyamatos mesélés, improvizálás, szabad szövegalkotás lehetőségét, fejlesztjük a gyerekek szókészletét.
  • Színház, könyvtár látogatást szervezünk. A felhasznált irodalmi anyagokat összegyűjtjük, tovább bővítjük.

A gyermek tevékenységei

  • A gyermek mindennapos óvodai életét áthatja, minden tevékenységben megjelenik.
  • A "mesekuckó" meghitt légkörében mesét hallgat, mondókát, hívogatót, kiszámolót mond és játszik, képeskönyvet nézeget, meséket, történeteket ad elő, illusztrál. Az ismert meséket elbábozza, eljátssza.

Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

  • Játék közben szövegeket, rigmusokat mondogat.
  • Ismeri a korosztályának megfelelő irodalmi alkotásokat.
  • Szereti a meséket, verseket hallgatni, esetenként előadni, eljátszani.
  • Korának megfelelően figyelmesen, hallgatja a mesét, kulturáltan viselkedik színházban, könyvtárban.
  • Ismer 10-12 mondókát.
  • Ismer 15-20 mesét.
  • Ismer 8-10 verset.
  • Szívesen hallgat folytatásos meséket, történeteket. Azok történéseit nyomon tudja követni.
  • Segít a mesemondásban, mesefűzésben egyéni fejlettségének megfelelően.
  • Alkalmazkodik a mesehallgatáshoz szükséges helyzethez.
  • Használja és vigyáz a mesekönyvekre.

 

Funkcionális eszközök felsorolása

  • Ujjbábok, kesztyűbábok, paraván,
  • Mese, versgyűjtemény,
  • Esztétikus kiegészítő eszközök a mesékhez, dramatizáláshoz (ruhák, kalapok, stb.)
  • Mécses, gyertya, mesetarisznya, mesedoboz.

 

5.3. Ének, zene, énekes játék, gyermek tánc

 

Az ének, zene, az énekes játék, gyermektáncok, népi táncok közvetítő szerepet töltenek be, a művészet, a kultúra sokrétű megismeréshez.

A zenei nevelés során, az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenység (ölbeli játékok, gyermek néptáncok, énekes gyermekjátékok) közben a gyermek mindennap felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. Ezeken keresztül gazdagítjuk a gyermek lelki, érzelmi életét, elősegítjük érzelmei kifejezését (szabad önkifejezés).

A zenei alkotások, improvizációk segítik a gyereket ahhoz, hogy felfedezze, kifejezheti magát, zörejek, hangok ritmusok és dallamok segítségével. Általa kommunikálni tud, és alkalmasak az önkifejezésre, és az egymásra figyelő tevékenységekre.

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközei a gyermek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és a zenei kreativitásának alakításában.

A közös éneklés, a néptánc, gyermektánc által fejlődik a gyermek harmonikus mozgása, esztétikai érzéke, ízlésvilága.

 

Célja

 

Ének-zenei nevelés megalapozása, a zenei anyanyelv kialakulása.

Népi hagyományok megismertetése, őrzése. Hagyományápolás.

Népdalok, néptáncok, népi játékok megismertetése.

A zenei ízlés, esztétikai érzék fejlődése.

A gyermek mozgásának összerendezése, mozgáskultúrájának alakítása.

Az óvodapedagógus feladatai

  • Biztosítjuk, hogy a gyermek oldott légkörben, a saját ötleteit megvalósíthassa. Az egész nap folyamán zenei élményhez jusson, tapasztalatokat szerezzen a környezet hangjairól, a zenei hangokról, zörejekről.
  • A zenei képesség fejlesztésében a fokozatosság elvét betartjuk, figyelembe véve a gyermek életkorát és egyéni fejlettségi szintjét, és érdeklődését.
  • A zenei anyagot igényesen, életkornak megfelelően választjuk ki

     (élménynyújtás - befogadás, átélés, szokások, hagyományok).

  • A gyermek számára minél több lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermek saját kedvére énekeljen, dallamrészleteket, vagy csak kitalált szöveget, hogy ösztönös alkotókedve kibontakozzon, zenei élményhez jusson.
  • Lehetővé tesszük, hogy a gyermek minél több tapasztalatot szerezzen a zene területén is (zörejek, zenei hangok), hangszerek megismerésében.
  • Körjátékokat játszunk a néphagyomány elemeit használva, hogy az ének-zene és a hozzá kapcsolódó mozgás az óvodai élet minden napos része legyen.
  • Biztosítjuk a zenei képességek fejlődését: hallásfejlesztés (magas-mély, halk-hangos, gyors-lassú), ritmusérzék fejlesztés (egyenletes lüktetés, ritmus motívum visszaadása, kettes lüktetés).
  • "Zene-bona sarokban" ösztönözzük a gyerekeket a szabad zenei alkotások, mozgások végzésére.
  • A nemzeti, kisebbségi gyermek nevelésében erősítjük hovatartozásukat, hagyományaikkal, népzenéikkel, népi játékaikkal.

A gyermek tevékenységei

  • Hangszereket készít, használja, zenét hallgat, improvizál.
  • Gyermeknek ajánlott néptánc egyszerű elemeivel ismerkedik.
  • Változatos körjátékokat, népi játékokat ismer meg, felelgetős játékokat énekel, gyakorolja a dallambújtatást, dallamfelismerést kezdő vagy záró motívumról.
  • Megfigyeli a természetben és a környezetében hallható zörejeket, beszéd és énekhangot, zenét, és különbséget tesz a hangszínek között.
  • Az egyenletes lüktetést és a ritmust megkülönbözteti egymástól, különböző tempóban énekel, mozgással is érzékelteti.
  • Ritmusról felismeri a dalokat, mondókákat.
  • Projektekhez kapcsolódóan megismerni komolyzenei műveket és más népek, kultúrák zenéit, táncait.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

  • A mondókákat - az egyenletes lüktetést kiemelve - a magyar beszéd ritmusa szerint mondja.
  • Örömmel és élvezettel talál ki egyszerű dallammotívumokat, azokat egyedül egyéni képességeinek megfelelően, tisztán visszaénekli.
  • Egyszerű dallamokat térben a kezével mutat.
  • Ritmushangszereket készít, azokat használja, zeneműveket hallgat.
  • Felismeri a dallamot, különbséget tesz az egyenletes lüktetés és a ritmus között, megkülönbözteti a beszéd és zörejhangokat, hangszíneket.
  • Örömmel játszik egyszerű játékos, táncos mozgásokat, körjátékokat.
  • Felelgetős játékokat folyamatosan az óvónő segítsége nélkül is el tud énekelni.
  • Ismeri a magas- mély hang közötti különbségeket, tud halkan, hangosan énekelni, beszélni.
  • Egyszerűbb dalokat felismer dúdolásról.
  • Biztonságosan tud egyénileg vagy csoportosan elénekelni.
  • Örömmel hallgatja a zenét.

 

Funkcionális eszközök felsorolása

 

  • Hangszerek (ritmushangszerek folyamatos bővítése, cseréje).
  • Magnó, CD-lejátszó, CD-k.
  • Zenei anyag bővítése.
  • Más népek zenei anyagának gyűjtése.
  • Laptop
  • Diavetítő
  • Tánchoz kiegészítő eszközök (kendők, kalap, fejdísz stb.)

 

5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

A rajzolás, festés, mintázás építés, képalakítás, a kézi munka, az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés, fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.

Célja

A gyermeki személyiség fejlesztése a szabad önkifejezés változatos eszközeivel és technikák alkalmazásával.

A gyermeki igény kialakítása az alkotásra, a szabad önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

Örömmel tevékenykedjen a nap folyamán, miközben a gyermek esztétikai érzéke és finom motorikus képessége fejlődik.

Az ábrázolás eszközeivel, színekkel, vonalakkal, formákkal a gyerek hangulatát, belső világát, érzéseit, élményeit fejezze ki. Tevékenysége során különböző technikákkal, anyagokkal ismerkedjen meg.

 

Az óvodapedagógus feladatai

Biztosítjuk az ábrázolási tevékenységek lehetőségét, helyét, idejét, megfelelő minőségű és méretű eszközét az egész nap folyamán.

  • Megtanítjuk a gyermeket a különféle eszközök használatára, választási lehetőséget biztosítunk a változatos technikák alkalmazására.
  • Változatos élménynyújtással törekszünk a szabad alkotás, önkifejezés megvalósítására.
  • Alkotó műhelyekben biztosítjuk a megfelelő eszközöket és elegendő időt a gyermekek ábrázoló és konstruáló képességének fejlődéséhez.
  • Sokféle technikát és élményanyagot kínálunk a gyermeknek, hogy alkotó fantáziáját és megfigyelését képben és térben megjelenítse. Fokozatosan alakítjuk ki az emberábrázolás készségét.
  • Lehetőséget adunk a vizuális és kommunikációs tevékenységek összekapcsolására.
  • Arra törekszünk, hogy múzeumokkal, kiállításokkal, helyi műemlékekkel, szép parkokkal, kézműves műhelyekkel, népi kismesterségekkel, műalkotásokkal ismerkedjen meg a gyermek.

A gyermek tevékenységei

  • Különféle technikákkal ismerkedik, azokat alkalmazza.
  • Tapasztalatokat szerez és megfigyeléseket végez, ismerkedik az anyagokkal, arányokkal, színekkel, formákkal
  • Meséket, eseményeket, történeteket jelenít meg képben, formában.
  • Építő, szerkesztő, konstruáló munkálkodással játékokat, bábokat, modelleket, kiegészítőket készít a játékához.
  • Múzeumokat, kiállításokat látogat, séták alkalmával a környezet esztétikájával ismerkedik.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

  • Élményei, elképzelései, képzetei megjelenítésében biztonsággal használja a képi kifejezés változatos eszközeit.
  • Térben, síkban megjelenít különféle dolgokat.
  • Jelezni tudja képalakításában az elemi térviszonylatokat.
  • Bátran használja a színeket, színhasználatában érvényesíti kedvelt színeit.
  • Formaábrázolása változatos, hangsúlyozza a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat. Emberábrázolásában megjelennek a részformák, egyszerűbb mozgások jelzései.
  • Elképzelései és megfigyelései alapján formáz, mintáz.
  • Egyéni képességeinek megfelelően alkalmazza a megismert technikákat (vágás, tépés, hajtogatás, ragasztás, konstruálás, összeszerelés, varrás, kötözés, szövés).
  • Önállóan és csoportmunkában kooperálva, készít egyszerű játékokat, kellékeket, modelleket, maketteket.
  • Az építésben sokféle tapasztalattal rendelkezik, a változatos alakú zárt és nyitott terek elkészítésében, az építmények egyensúlyának megteremtésében.
  • Szívesen vesz részt környezete szépítésében.

 

Funkcionális eszközök felsorolása

  • Sokféle természetes anyag biztosítása (gyékény, háncs, nád, kukorica, gyapjú, fakéreg, termések).
  • Különböző eszközök (üveg, textil, olaj, ceruzák, kréták, filcek, papírok, bőr, anyagok, fonalak).
  • Szövőkeretek, körmöcskék.
  • Kemence, korongozó és kellékei (agyag, formázókés).

 

5.5.Mozgás, testi nevelés

 

A testi nevelés megalapozása és fejlesztése ebben az életkorban.

A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás) és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés.

Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, nagy-, és kis mozgások  kialakulásához.

Spontán vagy szervezett formában, az óvodai nevelés minden napján az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell teremteni a mozgásra. (Teremben, szabad levegőn.)

Minden fejlesztés alapja a mozgás, mely jelen van az óvodai élet minden területén.

A rendszeres egészségfejlesztő testmozgásnak jelentős szerepe van az egészség megőrzésében és megóvásában. Felerősíti és kiegészíti az egészséges életmódra nevelés hatását.

A mozgás minden formája élményt nyújt, minden egyes új feladat természetes kihívás a gyermek számára.

A sikeres végrehajtás növelje önbecsülését és magabiztosságát, kitartását, koncentráló képességét és állóképességét, teherbíró, ellenálló képességét és az egyes szervek teljesítőképességét.

A mozgáskultúra fejlesztése segítse a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását, a mozgásfejlesztés kihat a személyiségfejlesztés valamennyi területére.

A mindennapos mozgás fontos szerepet játsszon az egészség megóvásában. Az egészséges testi fejlesztés során a mozgáselemek épüljenek be a természetes mozgások sorába, figyelembe véve az egyéni szükségleteket és képességeket.

 

Célja

A gyermek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában.

A gyermek mozgásszükségleteinek kielégítése, az esztétikus mozgás fejlesztése.

A gyermek, tájékozó-, és alkalmazkodó képességének, a személyiség akarati tényezőinek fejlődése.

Az óvodapedagógus feladatai

  • Biztosítjuk a szabad levegő, a napfény, a vízhez szoktatást, edző hatását a gyermekek mozgásfejlesztésében.
  • A szabad játék keretein belül lehetőséget adunk a mozgásos játékok, tevékenységek mindennapos alkalmazására.
  • Figyelembe vesszük a gyermek egyéni és életkori sajátosságait, helyi lehetőségeinket, biztosítjuk a szabad mozgás tárgyi feltételeit (hely, idő, eszköz, tornaterem, műfüves focipálya).
  • Lehetőséget biztosítunk a tornateremben, irányított és természetes mozgásformák gyakorlására.
  • A műfüves focipályán, forgó rendszerben, ösztönözzük a gyermeket a labdakezelés -, és használat elsajátítására.
  • A gyerekek szükségleteit figyelembe véve változatos mozgásfajtákkal ismertetjük meg.
  • Megteremtjük a mindennapos játékos testnevelés feltételeit.Arra törekszünk, hogy változatos, eszközök használatával minél természetesebb módon, oldott, vidám, játékos légkörben fejlesszük a gyermekek mozgását.
  • Lehetővé tesszük, hogy a gyermek a feladatokat egyéni képességei szintjén hajtsa végre. Elősegítjük a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó képességének fejlődését.
  • A gyermek mozgásának fejlődését, különböző sport és játékos mozgástevékenységeken keresztül mérhetjük le (udvari akadályverseny, családi sportvetélkedő).
  • Ösztönözzük a gyermeket, az úszás, a víz megszerettetésére.
  • Az udvaron biztonságos, tartalmas mozgásos sport lehetőséget ajánlunk fel minden nap (trambulin, labdajátékok, foci, kosárlabda), szervezett keretben, biztosítva a csoportok közötti átjárhatóságot.
  • Törekszünk a motoros képességek, kondicionális (erő, gyorsaság, állóképesség), koordinációs képességek (egyensúly, térbeni tájékozódás, differenciáló és reagáló képesség), mozgáskészségek fejlesztésére.
  • Fejlesztjük a külső érzékleteket: (távolság, látásmélység, hangirány, szaglás, tapintás), és egyéb területen: mimika, gesztusrendszer, testtartás, helyes légzéstechnika.

 

A gyermek tevékenységei

 

  • Egyéni fejlettségének és életkorának megfelelő mozgásokat végez, változatos eszközöket, tornaszereket használ.
  • Egyéni és csoportos ügyességi torna, labda, verseny- és szabályjátékokat játszik.
  • Udvari, csoportszobai tornaszereken biztonsággal tornázik.

 

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 

  • Szereti és igényli a mozgást, sporttevékenységeket, nő a teljesítő képessége, fizikai állóképessége.
  • Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb.
  • Fejlődik tér-idő és tájékozódó képessége, egyensúlyérzéke, szem-kéz-láb koordinációja.
  • A nagy és finom mozgásai fejlettségének megfelelően rendeződik.
  • A vezényszavakat ismeri, megérti és betartja azokat.
  • A természetes járást ütemes járással változtatja.
  • Akadályokat kerül ki, ritmusát, irányát változtatja.
  • Testsémája kialakul.
  • Mozgásritmusa egyenletessé válik.
  • Kialakul a helyes légzés ritmusa.
  • Mozgásigényét, tempóját fejlettségének megfelelően alakítja.
  • Ismeri a labda használatát (kislabda dobás, elkapás, pattogtatás, célba dobás).
  • Egyéni - csoportos - sor - váltó versenyeket játszik az óvónő segítségével, a szabályok pontos betartásával.

 

Funkcionális eszközök felsorolása

 

  • Labdák, füles labdák, óriás labdák
  • egyensúlyozást segítő eszközök (egyensúlyozó téglák, lépegető)
  • tornaszerek (Body-roll, udvari sporteszközök)
  • gyűrűk, kötelek
  • szalagok, babzsákok
  • talpmasszírozó rudak gerinc és lábtornához
  • szőnyegek
  • bordásfal

  

5.6. A külső világ tevékeny megismerésére nevelés.

 

„Minden megismerni való közül

a természet fekszik a legközelebb a gyermekekhez.”

  1. Freinet

 

Az óvodáskorú gyermeket többnyire az érzelmei irányítják, a természet megszerettetése, szépségének felfedeztetése, élő és élettelen csodáinak észre véttetése az érzelmein keresztül történik.

A külső világ tevékeny megismerése során a gyermekek környezeti kultúrája is alakul, tiszteli a környezetét, az emberi alkotásokat, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését és bátran alakítja anélkül, hogy kárt okozna benne.

A külső világ tevékeny megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatokat ismereteket is szerez a gyermek, azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík-, mennyiség fogalma. A külső világ tevékeny megismerésére nevelést többféle tevékenységi körökbe integráljuk, az egész óvodai életünket áthatja.

 

Célja

 

Harmóniában éljen a természettel.

A gyermekben alakuljon ki a pozitív érzelmi viszony a természethez, emberi szokásokhoz, s tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.

A gyermek elemi ismerete alakuljon ki önmagáról és közvetlen környezetéről.

 

Az óvodapedagógus feladatai

 

  • Törekszünk a természetes környezet, élethelyzetek kialakítására, hogy megtapasztalás, megfigyelés útján szerezzen ismereteket a gyermek.
  • Elősegítjük a gondolkodás fejlődésében az önálló problémamegoldást, ok - okozati összefüggés megláttatását, önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Tapasztalja meg választásának lehetőségét és következményét.
  • Biztosítjuk a természeti jelenségek: az évszakok, az időjárás változás, a növények fejlődésének folyamatos megfigyelését, hogy a gyermek maga fedezhesse fel környezetének tárgyait, jelenségeit.
  • Kialakítjuk a csoportszobában megfelelő helyeket az élősarok és a természet sarok számára.
  • Lehetővé tesszük a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését annak tárgyi, hangulati feltételeit, a motiválást, az alkalmi és folyamatos megfigyelést, gyűjtögetést, így biztosítva a szükséges tapasztalati és élményanyagot. (Saját fa, bokor, kertbe ültetett növények megfigyelése.)
  • Törekszünk az élővilág sokoldalú megismertetésére: tájmegismerő sétákat, kirándulásokat szervezünk. Biztosítjuk az állatkuckóban élő állatok folyamatos megfigyelését (fészekrakás, tojásrakás, ivadékgondozás). Megszervezzük a Madár-ovi programot.
  • Hangsúlyozzuk a természetvédelem fontosságát.
  • Elősegítjük a környezettudatos magatartás kialakulását.
  • Biztosítjuk a külső világ megismerése során, hogy a gyermekek matematikai vonatkozású tapasztalatokat, ismereteket szerezzenek, matematikai kifejezéseket tanuljanak meg, a helyes ítélőképessége kialakuljon, fejlődjön tér, sík, mennyiség szemléletük.
  • Biztosítjuk a gyermek számára, hogy megismerhesse a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit és megtanulja ezek szeretetét és védelmét is.

A gyermek tevékenységei

 

  • Séták, kirándulások alkalmával ismerkedik szűkebb és tágabb természeti környezetével. Gyűjtőmunkát végez.
  • Megfigyeli az emberek tevékenysége és az időjárás közötti kapcsolatot.
  • Vizsgálódik, kísérletezik, tapasztalatokat szerez, összefüggéseket ismer fel a környezetével kapcsolatban.
  • A gyermek a szimulációs játék során szerez tapasztalatot a környezeti társadalmi változásokról.
  • Időjárás és öltözködés közötti összefüggéseket felismeri.
  • Védi, óvja szűkebb és tágabb környezetét. (Növények, állatok, épített környezet.) Megfigyeli a házi és vadon élő állatokat, életmódjukat, télen gondoskodik a madarakról. Segít az állatkuckóban élő állataink gondozásában, részt vesz a kerti munkában.
  • Gyakorolja a gyalogos közlekedést, megfigyeli a járműveket, majd csoportosítja.
  • Halmazokat összehasonlít, szétválogat, sorba rendez, összemér, megszámlál, párosít.
  • Tájékozódik a térben, felismeri a relációkat.
  • Felismeri a környezetben lévő tárgyak színeit, a világos, sötétebb színeket.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

  • Elfogadja a természet törvényszerűségeit, azzal harmóniában él. Védi, óvja az élővilágot, környezetét.
  • Eligazodik a környezetében, különbséget tesz az évszakok, napszakok között.
  • Felismeri a növénygondozás és állattartás felelősségét.
  • Ismeri az évszakok jellemző jegyeit.
  • Térben való tájékozódás alkalmával érti és követi az irányokat, helyesen használja a névutókat. Ismeri a közlekedés főbb szabályait, betartja azokat.
  • Matematikával kapcsolatos problémáit szabadon elmondja, javítja saját tévedését. Érti és helyesen használja a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatos műveleteket, matematikai kifejezéseket, ezáltal helyes megállapítást tud tenni.
  • Egyéni fejlettségének megfelelően tulajdonságok szerint válogat, rendez, összerak méret, szín, forma szerint, és az ok-okozati összefüggéseket felismeri.
  • Mér, mennyiségeket összehasonlít, párosít, elrendez, bont.
  • Tud különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, egyszerű tulajdonságot megnevezni.
  • Felismeri a színeket, anyagokat.
  • Észlelése, érzékelése differenciált.

 

Funkcionális eszközök felsorolása

  • háztartási gépek, eszközök,
  • képességfejlesztő játékok, térképek, nyomdák,
  • madáretető, madár odú,
  • kerti szerszámok, csíráztató edények,
  • palánták, facsemeték, gyümölcsfák, bokrok, cserjék, virágmagok,
  • lexikonok, növényhatározók, természeti folyóiratok, kiadványok,
  • fényképezőgépek, fotó albumok,
  • nagyítók, mikroszkóp.

 

5.7.     Munka jellegű tevékenység

A munkát alkotó tevékenységként értelmezzük, az alkotás valaminek a létrehozása, megteremtése, mely szorosan kapcsolódik a szabad önkifejezés folyamatához. A hagyományos munkaformák mellett, új munkaformákat vezettünk be: sütés, főzés, növényültetés, gyűjtés, események dokumentálása fotókkal, játékeszközök javítása.

A gyermek önmagáért és a közösségért önként tevékenykedik, többnyire külső irányítással, játékos formában. Megismerkedik különféle, változatos munkatevékenységekkel.

A munka jellegű tevékenység, a cselekvő tapasztalás, a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája.

Ismeri a munkafolyamatok fázisait (munkakártyák, piktogramok).

A játékos munka segít abban, hogy a gyerekek meg tudják oldani a mindennapi problémákat, átéljék, hogy környezetük megváltoztatható, maguk is képesek értékeket teremteni.

Az elvégzendő munkát egyénileg vagy társakkal közösen végezheti, mely által  megtanul gondolkodni, együttműködni, fejlődnek különböző készségei, képességei, erősödik a feladattudata.

Az önként, és szabadon választott tevékenység sikerélményt biztosít, és ezáltal motiváltabbá teszi a gyermeket. Az eredmény az egyén, és a csoport számára is fontos.

A munkát a gyerek magáért a tevékenységért, a tevékenység közben átélt érzésekért, a sikerélményért végzi.

Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során, a gyermek megéli a közösségért való tevékenykedés örömét, ami a normák, értékek, szabályok, akarati tulajdonságok kialakulásához vezet (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság stb.).

 

Célja

 

A munka során alakuljon a gyermek közösségi kapcsolata, kötelesség tudata, esztétikai érzéke, kitartása, önállósága, felelősségtudata, önbizalma.

Becsülje meg saját és mások munkáját.

 

Az óvodapedagógus feladatai

 

  • Figyelembe vesszük a játék és a munka megegyező sajátosságait.
  • Biztosítjuk a nyugodt, kiegyensúlyozott légkört, a megfelelő időt, helyet, hogy a gyermek egyéni tempójának megfelelően végezhesse a különböző feladatokat.
  • Törekszünk arra, hogy a munka jellegű tevékenység az adott gyerekre, csoportra szabott legyen, erőkifejtést kívánjon, de a gyermek képes legyen a végrehajtásra.
  • Biztosítjuk a megfelelő eszközöket, megtanítjuk azok használatát.
  • Lehetőséget teremtünk, hogy a gyerek önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló (táplálkozás, testápolás, fogmosás, öltözködés), illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet (naposság, rendrakás, teremrendezés, udvarrendezés).
  • Biztosítjuk a munka állandóságát és folyamatosságát (virágszárítás, játékjavítás, levelezés, újságkészítés).
  • Bevonjuk a gyereket az ünnepekre való felkészülésbe, a szülők aktív részvételével (tavaszi-őszi nagytakarítás, bevásárlás, ajándékkészítés, vendégvárás).
  • A csoportszobában élősarkot (állatkuckó) és természetsarkot alakítunk ki, ahol lehetővé tesszük a növény és állatgondozást, a folyamatos megfigyelést.
  • Megteremtjük a veteményes kert kialakításával a növénygondozás feltételeit (palántázás, faültetés, kerti munkálatok, komposztálás, szüretelés).
  • Folyamatairól feljegyzéseket, fényképeket, piktogramokat készítünk.
  • A feladatokat tevékenység jelző táblán jelenítjük meg.
  • A gyermeki munkát konkrétan, reálisan, saját magához mérten fejlesztve értékeljük.

 

A gyermek tevékenységei

 

Hagyományos munkaformáink

  • Önellátás
  • Önkiszolgálás

 

Közösségért végzett munka:

  • Naposság
  • Egyéb tevékenységek – megbízásjellegű munka
  • kooperatív tevékenység – a nagyok segítik a kicsiket

 

Alkotó tevékenységek

  • Projektekhez kapcsolódó speciális tevékenységek pl. kerti munka

 

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 

  • Önállóan, esztétikusan megterít, elrendezi az asztalt. A terítőt önállóan összehajtja.
  • A papírszalvétát összehajtja, és a szalvétatartóba helyezi. Összesöpri a morzsákat, rendet tesz.
  • Segít a csoportszoba átrendezésében, díszítésében.
  • Részt vesz a játékszerek tisztításában, a babaruha mosásban, javításában.
  • Folyamatosan gondozza az állatkuckó lakóit, az élősarok növényeit. Figyeli a változásokat, azok figyelembe vételével gondozza a virágos-, veteményeskert növényeit.
  • Egyéni fejlettségének megfelelően önállóan elvégzi a saját személyével kapcsolatos feladatokat.
  • Másokért is vállal munkát.
  • Tapasztalatokat, jártasságokat szerez.

 

Funkcionális eszközök felsorolása

 

  • tisztálkodáshoz szükséges eszközök (fésű, törölköző, szappan, körömkefe, fogápoló szerek),
  • saját ruházata,
  • étkezéshez szükséges eszközök (terítő, tányér, pohár, evőeszközök, szalvéta, kosár),
  • takarításhoz szükséges eszközök (kis söprű, kis lapát, asztal törlő ruha),
  • kerti szerszámok.

 

  • A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Célja

 

Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése.

A tanulás célja az ismeretek játékos, észrevétlen elsajátítása, készségek, jártasságok kialakítása tevékenységeken keresztül, mozgásos-játékos cselekedtetéssel, amelyek által fejlődik a gyermek értelme.

 

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, mely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja.

Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermek előzetes tapasztalataira, ismereteire.

A tanulás projektekben történő tervezése elősegíti, hogy egy fogalmat több irányból megközelítve, komplex megismerése, feldolgozása közben jöhessen létre az értékközvetítés, ismeretnyújtás, a különböző készségek, képességek és a szokások fejlesztése.

Tartalmazza az alapvető kérdést, vagy azt a témát, amit különböző irányokból, különféle tevékenységeken keresztül szeretnénk megismerni.

A projektek egyszerre egyéni és közös tervezések.

A projekt módszer komplex rendszerként, természetes módon szolgálja az egyéni haladás ütemét.

Az ismeretanyagokat az élethelyzetekből származó gyermeki tapasztalatokkal fogja össze, az óvodai nap folyamán adódó helyzetekben.

Az élménykörök, tevékenységi formák, maguk köré rendezik az ismereteket.

A projektek mindig tartalmaznak választási lehetőségeket, az egyéni érdeklődésnek megfelelően.

A gyermek saját érdeklődése és kedve szerint választhat a felkínált lehetőségek közül.

A projektek egyéni ütemet, önállóságot, kreativitást tesznek lehetővé. Közös munkamegosztás, tevékeny részvétel és kísérletezgető tapogatózás vezet el a sikeres cselekvéses tanuláshoz.

Az ismereteket, a tudást nem passzív módon, hanem gyakorlással, tapasztalatszerzés útján érik el a gyermekek, a felfedezés lehetőségének biztosításával, kreativitásuk erősítésével.

A játékos tevékenységekkel felkeltjük, megtartjuk és kielégítjük a gyermek érdeklődését, érzelmekre hatunk.

A gyermek a játék által tanul és tanulás közben játszik.

A tanulás sajátosan szervezett, folyamatos tevékenység, mely magába foglalja a képességek, a magatartás, a tanulás iránti vágy, a motiváció fejlődését.

A tanulás az egész nap folyamán adódó helyzetekben, természetes környezetben, kirándulásokon, az óvónő által kezdeményezett műhelymunkában és időkeretben valósul meg, minimálisra csökkentve a passzív befogadás módszereit.

Az óvodai tanulás épít a gyermek aktivitására, kíváncsiságára, kreativitására, ismereteire és figyelembe veszi a játék elsődlegességét.

 

A tanulás lehetséges formái az óvodában:

- utánzásos, minta és modellkövetés

- spontán játékos tapasztalatszerzés

- cselekvéses tanulás

- gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés

- irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés

- a gyakorlati probléma megoldás

- kooperatív technikák

- differenciálás

- drámajáték – szociális tanulás

Az óvodapedagógus a tanulás személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását, különös figyelmet fordítva a különös bánásmódot igénylő gyermek fejlődésére.

 

Az óvodapedagógus feladatai

 

  • Előtérbe helyezzük a gyermeki szabad alkotásokat, a természetes kísérletező tapogatózás módszerét.
  • Pedagógiai munkánkban alkalmazott széleskörű technikákkal és módszerekkel biztosítjuk annak feltételét, hogy minden gyermek a maga tempójában, önmaga lehetőségeihez képest fejlődjön.
  • Az ismereteket, a tudást nem passzív módon, hanem gyakorlással, tapasztalatszerzés útján érik el a gyermekek.
  • Megteremtjük az ismeretszerzés és tapasztalatszerzés feltételeit, támaszkodva a gyermek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére, fantáziájára, élményeire. Kirándulások, séták, színház-, múzeum-, könyvtár látogatások alkalmával az élménynyújtás - tapasztalatszerzés lehetőségét teremtjük meg.
  • A tanulás változatos formáit biztosítjuk, melyekben a gyermek érzékelése, észlelése, megfigyelőképessége pontosabbá válik.

-      az utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása),

-      a spontán játékos tapasztalatszerzés,

-      a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés,

-      az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés,

-      a gyakorlati probléma és feladatmegoldás,

-      az óvónő által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás (egyéni munkaformában, mikro csoportosan).

 

  • Lehetőséget biztosítunk, hogy minden gyermek eredményes legyen valamiben, sikerélményhez jusson. Minden gyermeket egyénre szabottan értékelünk, a saját fejlődési üteméhez igazodva.
  • Az egyéni fejlesztés érdekében differenciált feladatadással segítjük a gyermekeket az ismeretek elsajátításában.
  • Az különös figyelmet igénylő gyermeknél elfogadjuk, hogy a fejlődés várható eredménye különböző lehet a felmerülő sajátos problémák miatt.

 

Három éves kortól kötelező óvodába járni (2014. 09. 01.), az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.

Hat-hétéves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. (Testi, lelki, szociális érettség.) Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

Környezetünkben felkeressük az ötödik életévüket betöltött óvodásokat, a védőnő segítségével. Figyelemmel kísérjük és segítjük (szükség esetén szakember segítségét kérve) az iskolai életmódra való felkészítésében.

 

  1. A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére

 

„Minden jó módszer jó, amelyik éhséget ébreszt a tudás iránt és növeli a hatékony munkakedvet”

  1. Freinet

Alapelvek

 

A sikeres óvoda-iskola átmenet megvalósítása az óvodába lépéstől, az iskolába lépésig tart.

Az iskolára alkalmassá tétel folyamatában számunkra elsődleges szempont a gyermek elemi szükségleteinek kielégítése, a játékhoz szükséges tér, idő, eszköz maximális biztosítása, valamint a mozgásigény kielégítése.

Tavasszal meghívjuk a leendő első osztályos tanítónőket az óvoda nagycsoportjába, ősszel mi látogatunk el az első osztályokba.

Hat-hétéves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.

Testileg eljut az első alakváltozáshoz, teste arányosan fejlett, teherbíró.

Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb, erőteljesen fejlődik a mozgáskoordinációja és finom mozgása.

Mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését szándékosan irányítani képes.

Lelkileg nyitott, érdeklő az iskola felé.

A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek.

Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik.

Kialakulóban van: emlékezete, szándékos figyelme, a tanult ismeretek felidézése,

feladattudata, feladattartása, kitartása, munkatempója, önállósága, önfegyelme.

Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél. Gondolatait érthetően, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni.

Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről.

Ismeri a viselkedés alapvető szabályait.

Elemi mennyiségi ismeretei vannak.

Szociálisan éretté válik az iskolára, képes fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre, felnőttel és gyermek társaival.

A különleges figyelmet igénylő gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.

A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskola érettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

 

7.Mérés, értékelés- a fejlődés nyomon követése

 

Alapelvek

 

A mérési, ellenőrzési, értékelési rendszer igazodik a programunk cél és feladatrendszeréhez, illetve nevelési elveihez.

Az óvodai mérés olyan eljárások sorozata, amelynek eredményeképpen eljutunk a gyermekek megismeréséhez.

Az értékelés meghatározott kritériumok alapján történik, melyeket a nevelő testület közösen határoz meg.

A folyamatos megismerés, a fejlődés nyomon követése adja meg a fejlesztés talaját, bázisát.

A mérések eredményei határozzák meg a további fejlesztés irányvonalát.

A mérés felöleli a személyiség legfontosabb komponenseit.

 

Célja

 

A mérési, ellenőrzési, értékelési rendszer működtetése, mely tudatos, rendszeres, kiszámítható; biztosítja a fejlesztés folyamatosságát, a tervezés objektivitását, a tényekre épülést.

 

Az óvodapedagógus feladatai

 

  • Anamnézis lapot töltünk ki minden gyerekről, az óvodába lépéskor.
  • Egyéni megfigyelési táblázatot készítünk minden év áprilisában (Az óvodapedagógusok által készített, az intézményi specifikumokhoz, a Kincskeresők programunkhoz igazítva.).
  • Anyanyelvi felmérést készítünk minden év novemberében a 4-5-6-7 évesek körében.
  • Szociometriai mérést évente végezzük
  • A személyiséglapokat vezetjük, bejegyzést akkor készítünk, amikor a gyermek fejlődésében elmozdulást tapasztalunk (pozitív, negatív).
  • A családlátogatás tapasztalatait rögzítjük.
  • A mérési-értékelési rendszert a nevelőtestület tagjai közösen készítik el.
  • Írásbeli értékelést készítünk a szülőknek a gyermek fejlődéséről, melyet minden nevelési év végén átadunk.

 

A mérés területei:

  • Játék.
  • Egészséges életmód alakítása
  • Mozgás
  • Tanulás
  • Anyanyelvi fejlesztés
  • Verselés, mesélés
  • Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
  • Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
  • A külső világ tevékeny megismerése
  • Munka jellegű tevékenységek
  • Érzelmi nevelés, közösségi nevelés, fejlesztés
  • Közösségi élet

 

 

  1. Inkluzív pedagógia, integráció

 

„Az inkluzív pedagógia az, ami valódi alapját képezi annak a fajta együttélésnek, amelyben nem kisebbségekről és nem többségről van szó, hanem emberekről, gyerekekről.”

                                                                  Bakonyi Anna

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX: törvény 86.§ (1)-(2) bekezdései szerint a községi, városi, a fővárosi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásáról, amennyiben azok a többi gyermekkel együtt nevelhetők.

Az esélyegyenlőség biztosítását és a társadalmi befogadást a sajátos nevelési igényű gyermekek intézményes nevelésének kezdeti, korai szakaszában kell elkezdeni.

Ezen jogszabályi előírására tekintettel, valamint az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az óvodát fenntartó önkormányzat az óvoda feladataként határozta meg a különös figyelmet igénylő gyermekek integrált nevelését, a hátrányos helyzetű, roma és migráns gyermekek nevelését, valamit, a tehetséggondozást.

Figyelembe vesszük a különös figyelmet igénylő gyermek óvodai nevelésének irányelvét, mely a 2/2005. (III.1) OM rendeletben fogalmazódik meg, mely az intézmény Szakmai alapdokumentumában (Alapító Okiratában) is megfogalmazásra kerül.

Alapelvek

Elfogadó környezet biztosítása.

Szükségleteiknek, állapotuknak megfelelő segítséget kapjanak, készségeik, képességeik kibontakoztatásához, személyiségük védelméhez, fejlesztéséhez.

Minden gyerek a saját képességei és egyéni üteme és szükségletei szerint fejlődjön.

Az óvodapedagógusok nyitottak a különbözőségek elfogadására. Elfogadják a különös figyelmet igénylő gyereket, érzelmileg azonosulnak az integrációval.

Az inkluzíó egyik legfontosabb eleme: a differenciálás.

A differenciálással a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyermek egyéni szükségleteihez igazítja.

A differenciálás érvényesül a célokban, feladatokban, munkaformákban, a módszerekben, az eszközökben, az elsajátítás idejében, tempójában.

 

Célja

 

A különös figyelmet igénylő gyermek családi nevelésének a közösségbe való beilleszkedésének az elősegítése, a többi gyerekkel együtt történő integrált nevelés során.

A gyermek fejlesztésének megvalósítása a számukra megfelelő területeken úgy, hogy a nevelés, fejlesztés ne terhelje túl a gyermeket.

Minden segítség megadása a gyermek hátrányainak leküzdéséhez

Az egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tevékenység, team munkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban történő megvalósítás, az egyes gyermekek igényeitől függő eljárások (időkeret, eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazásával.

 

Az óvodapedagógus feladatai

 

  • A sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődéséhez megteremtjük az elfogadó, az eredményeket értékelő környezetet.
  • Figyelembe vesszük fogyatékosságának jellegét, súlyosságának mértékét.
  • Terhelhetőségét biológiai állapotának, esetleges társuló fogyatékosságának figyelembe vételével, differenciált fejlesztéssel végezzük.
  • Amennyire lehetséges csökkentjük a család és az óvoda által nyújtott minta közötti eltérést.
  • Együttműködünk a sérült gyermek családjával.
  • Együttműködünk a szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépítjük a pedagógiai folyamatokba.
  • Alkalmazkodunk az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez.
  • A nevelő, fejlesztő munka során törekszünk arra, hogy a közös élmények örömét, érzelmi többletét a gyerekek átérezzék.
  • Változatos helyeket biztosítunk a gyerekek számára, hogy ugyanazt a tapasztalatot, ismeretet többféle helyzetben, módon, formában, színben, helyen szerezhesse meg.
  • Személyes helyeket biztosítunk, amelyek lehetővé teszik a gyerekek számára, hogy kizárólag a sajátjuknak érezhessék és territoriális viselkedésüket gyakorolhassák.

9.Fejlesztőpedagógia

  Alapelvek

A fejlesztő tevékenység az óvodapedagógia elveinek érvényesítésével történik az óvodában

A beavatkozás lehetőségeire koncentrál

Gyermekközpontúság

A fejlesztő tevékenység egyéni – mikro- és nagy csoportos formában is történhet

A komplexitás elvét alkalmazzuk.

A fokozatosság elvét betartjuk.

A fejlesztés a gyermek egyedi, egyéni sajátosságaiból indul ki, a gyermek szükségleteihez, fejlődési üteméhez igazodik.

A fejlesztésnek és a fejlődésnek a legfontosabb eszköze a játék.

A fejlesztés alapja a stabil, biztonságos, szeretetteljes környezet, a személyes kapcsolat és a differenciált bánásmód minden gyermekkel.

A családdal való szoros és kölcsönös együttműködés.

Személyre szóló tehetséggondozás biztosítása. Lehetőségek, és tárgyi feltételek biztosítása.

Szemléletváltás szükségessége.

 Célja

A gyermek képessége, a részképesség-, a figyelem-, a viselkedészavarok, a későbbi tanulási tevékenységeket megalapozó képességek zavarai megszűnjenek, vagy csökkenjenek.

A fejlesztőpedagógia célja a prevenció és a korrekció.

A gyermek fejlődésének támogatása.

A fejlesztőpedagógus feladatai

 

  • Meghatározza és kiszűri a részképesség-zavarok, figyelem- és viselkedészavarok, a későbbi tanulási tevékenységet megalapozó képességek zavaraival küzdő gyermekek fejlettségi szintjét.
  • Megteremti a befogadó környezetet és alkalmazza az inkluzív pedagógiai módszereket a gyakorlatban.
  • Megszervezi a foglalkozásokat és megválasztja és érvényesíti a módszereket.
  • Biztosítja a nyugodt, kellemes környezetet.
  • Kialakítja az érzelmi és értelmi motiváltságot.
  • Figyelembe veszi a gyermekek terhelhetőségét, mozgásigényét.
  • Érvényesíti a játék és játékosság szerepét.
  • Figyelembe veszi a gyermek napirendjében szereplő egyéb tevékenységeket.
  • Alkalmazkodik a gyermek szükségleteihez.
  • Megismeri az óvodapedagógusok és a szülők közreműködésével a kiszűrt gyermekek fejlődési körülményeinek részleteit.
  • Egyéni fejlesztési terveket készít, a foglalkozások időrendjét egyezteti az óvónővel, a logopédussal, pszichológussal.
  • Biztosítja a kiszűrt gyermekek fejlődését mikrocsoportos formában.
  • Pozitív érzelmi kapcsolatot alakít ki a gyermekkel.
  • Nyomon követi és írásban rögzíti a gyermek fejlődését.
  • Folyamatos kapcsolatot tart a családdal, óvónővel, az intézmény vezetőjével, logopédussal, pszichológussal.
  • Biztosítja a tapasztalatcsere lehetőségét.
  • Szükség esetén kapcsolatot tart a különböző szakmai (gyermekpszichiáter, konduktor, stb.) és intézményeik képviselőivel (Nevelési Tanácsadó, Gyermek Ideggondozó, stb.).
  • Segíti az óvodapedagógusokat és szülőket a beiskolázás optimális időpontjának meghatározásában, a gyermek számára legmegfelelőbb iskolatípus kiválasztásában.
  • Lehetőséget biztosít a sokféle kreatív tevékenységre.
  • Bátorítja, ösztönzi a gyermeket.
  • Elősegíti a pozitív értékeléssel a gyermek önértékelését.
  • Fejleszti a kiemelkedő képességű gyermekek erős oldalát és a gyengét erősíti.
  • Biztosítja a személyre szóló tehetséggondozást.
  • Felismeri a kiemelkedő adottságú gyermeket, épít a vele született adottságokra. (Mindenki tehetséges valamiben!)
  • Lehetőségek megteremtése a kiemelkedő képesség kibontakoztatásához.

 

  1. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység

 Alapelvek

A gyermekek mindenek felett álló érdekeit képviseljük, mindenfajta megkülönböztetés nélkül.

A másságot elfogadjuk, tiszteletben tartjuk. Biztosítjuk a tudáshoz való jogot.

A gyermekek alapvető joga, hogy sajátos szükségleteinek, állapotuknak megfelelő segítséget kapjanak készségeik, képességeik kibontakoztatásához, személyiségük védelméhez, fejlesztéséhez.

A differenciálás érvényesüljön célokban, feladatokban, módszerekben, eszközökben, az elsajátítás idejében, tempójában.

Azokat a képességeket, melyek fejlődése részlegesen zavart szenvedett (vagy késve jelentkezett) szükséges támogatni.

 

Célja

 

A gyermek problémáit minél korábban felismerjük, és minél hatékonyabban kezeljük, a hátrányokat csökkentsük, a leszakadást megelőzzük.

Segítséget nyújtunk a gyermek családban történő nevelésének elősegítéséhez.

Feltárjuk mindazon körülményeket, amelyek a gyermekek fejlődését hátrányosan befolyásolják.

Szociális hátrányok enyhítése, esélyegyenlőség megteremtése, segítségnyújtás.

 

Az óvodapedagógus feladatai

  • Felismerjük és figyelemmel kísérjük a hátrányos helyzetű gyermekek, családok problémáit, a hátrányok csökkentéséhez kompenzálási lehetőségeket keresünk az óvodai nevelés keretein belül.
  • Felfigyelünk a családban jelentkező gondokra.
  • Nyomon követjük (nyomon követési térkép) és csak erre a célra kialakított adatlapon, írásban rögzítjük a gyermek fejlődési ütemét. (Feljegyzések szükség szerint: változás, jelzés, intézkedés.)
  • Élő, közvetlen kapcsolatot tartunk a családdal.
  • Környezetünkben több szociálisan nehéz helyzetben élő család lakik, fontos feladatunknak tartjuk a felzárkóztatást, tehetséggondozást, az egyenlő eséllyel való indulást az iskolába.
  • Az óvodában dolgozó minden felnőtt legfontosabb feladata, hogy tevékenységünkkel segítsük óvodásaink testi, lelki, erkölcsi és szociális fejlődését, személyiségük kibontakozását, képességeik fejlesztését és érzelmi biztonságuk megteremtését.
  • Az óvodavezető gondoskodik a nevelés, oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, az előidéző okok feltárásáról, megszüntetéséről.
  • A csoportok napirendjét a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően szervezzük, melynek fő tevékenysége a játék.
  • Változatos helyeket, műhelyeket alakítunk ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyermekek a tapasztalatokat, ismereteket, többféle helyzetben, módón érezhessék át.
  • Minden gyermek részére a fejlődéséhez, képességeik kibontakoztatásához biztosítjuk a szükséges feltételeket.
  • Olyan légkört alakítunk ki, mely csökkenti annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek, bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön.
  • Előítélet mentes pedagógiai környezetet alakítunk ki, mellyel csökkenteni kívánjuk a különböző kultúrából érkező gyermekek kirekesztettség érzését.
  • Olyan feladatokat határozunk meg, amelyek kellő segítséggel, megtámogatottsággal (bevándorló, roma) a gyermek számára is teljesíthetők.
  • Megismertetjük a gyerekkel és a szülőkkel a különböző kultúrákat.
  • Szorgalmazzuk a rendszeres óvodába járást.
  • Olyan elvárásokat támasztunk a gyerek felé, amelyek a gyermek teljesítő képességét nem haladja meg.
  • Kialakítjuk a gyermekben a tisztaság iránti igényt, környezetével szembeni érzékenységet, annak megóvására törekvést.
  • Kihasználjuk az óvodaudvar adta lehetőségeket, megszerettetjük a mozgást.
  • Törekszünk a gyermek problémamegoldó, konfliktuskezelő készségének fejlesztésére, a másság elfogadására.
  • Prevenciós feladatokat látunk el.
  • Szükség esetén igénybe vesszük az óvodapszichológus és szakszolgáltatók segítségét.

 

Védő-óvó feladatok

 

  • Betartjuk és folyamatosan ellenőrizzük a házirendben és az intézmény biztonságos óvoda programjában megfogalmazott óvó-védő előírásokat és szabályokat.
  • A gyermek felügyeletéről mindig gondoskodunk.
  • Az udvaron és a csoportszobában található foglalkozási eszközök, melyek a gyermek testi épségére veszélyesek lehetnek, felnőtt felügyelte mellet, a szabályok betartásával használható.
  • Bármilyen a gyereket ért baleset, sérülés esetén értesítjük a szülőt!
  • Biztosítjuk óvodánkban a kellően felszerelt egészségügyi felszereléseket.
  • Ügyelünk arra, hogy a kapuk mindig zárva legyenek! Erre a szülők figyelmét is felhívjuk.
  • Járványok esetén fokozott fertőtlenítést végezünk a terjedés korlátozása érdekében.

 

Baleset megelőzés

 

  • Az óvodavezető intézkedik a balesetveszély megszüntetésére, fokozott figyelmet fordít a gyermekbalesetek megelőzésére, és erre az óvoda minden dolgozójának a figyelmét felhívja.
  • Minden óvodai dolgozó kötelessége a gyermekek érdekében a balesetveszélyes körülmények jelzése, ha lehetséges annak megszüntetésében való részvétel!
  • Az óvónők minden esetben tájékozódnak előre a séta, kirándulás útvonaláról. Az útvonal hossza, nehézségi foka, célja minden esetben feleljen meg a gyermekek életkori sajátosságainak!
  • Tűzriadó keretében gyakoroljuk az épületből történő gyors kijutást.
  • A minden napos tevékenységek során az óvónők felhívják a gyermekek figyelmét az eszközök helyes használatára a balesetek elkerülése végett.

 

Speciális feladatok

 

  • A gyermekek mérése során tapasztalt eredményekről, minden esetben tájékoztatjuk a szülőket, szükség esetén szakember segítségét kérjük.
  • A gyermek fejlődéséről minden évben egy alkalommal írásban is tájékoztatjuk a szülőket.
  • Az újonnan érkező gyermeket az óvónők otthonukban meglátogatják, ezzel segítik elő a családokkal való jó kapcsolat kialakítását, a gyermek megismerését. A látogatásról rövid feljegyzést készítenek.
  • Minden a gyermeket érintő intézkedés, program, felmérés, szakemberrel való találkozás előtt írásban kérjük a szülők hozzájárulását.
  • Sétákon, kirándulásokon résztvevőkről névsort készítünk.
  • Ha a szülő 18.00-ig nem jön az óvodába a gyermekért, s nem is jelez számunkra, a gyermek elhelyezése a Kőbányai átmeneti otthonba történik (Salgótarjáni út 47.). Erről tájékoztatjuk a szülőt. Ilyen alkalmakkor a rendőrség segítségét kérjük.

 

 

Az óvodavezető feladatai

 

  • Az óvoda minden dolgozója számára ismertté teszi a gyermeki jogokról és azok védelméről szóló törvényt, s azokat betartatja.
  • Az óvoda életét úgy szervezi, a dolgozók munkáját úgy irányítja, hogy az megfeleljen a törvényben leírtaknak.
  • Biztosítja a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott óvónő munkájához szükséges feltételeket.
  • Betartja az adatvédelem és a titoktartás szabályait. Figyelemmel kíséri a rendszeres óvodalátogatást, különösen a nagycsoportban.
  • Ellenőrzi a gyermekvédelmi munkát, dokumentációt, összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységeket.
  • Kapcsolatot tart a szakértői bizottságokkal.
  • Biztosítja az óvónők számára, hogy részt vegyenek gyermekvédelmi témájú tájékoztatókon, továbbképzéseken.

 

A gyermekvédelmi feladatokkal megbízott óvónő feladata

 

  • Biztosítja a gyermeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén javaslatot tesz védő - óvó intézkedésekre.
  • Elősegíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek kiszűrését, megfelelő ellátásban részesítését.
  • Figyelemmel kíséri az intézmény valamennyi gyermekére kiterjedő prevenciós tevékenységet.
  • Segíti, összehangolja az óvoda pedagógusainak gyermekvédelmi tevékenységét.
  • Szükség esetén részt vesz családlátogatásokon.
  • Gyermekvédelmi tervet készít.
  • Feltérképezi a gyermekvédelmi eseteket, gyermekvédelmi szempontból szükséges nyilvántartásokat vezet, intézkedéseiről feljegyzést készít, ezekről az illetékeseknek jelez.
  • A családok anyagi helyzetének megfelelően javaslatot tesz és segíti a különböző támogatáshoz való hozzájárulást.
  • Az óvónőkkel és a vezetővel folyamatosan kapcsolatot tart, rendszeresen ellenőrzi saját nyilvántartásait.
  • Segíti az óvónők együttműködését a szülőkkel, külső intézményekkel.
  • Folyamatosan kapcsolatot tart a szakszolgáltató intézményekkel (Védőnői hálózat, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ, Nevelési Tanácsadó).
  • Gyermekvédelmi munkáját önképzéssel, szakirodalom tanulmányozásával, továbbképzéseken fejleszti.

 

A nevelőtestületben végzett feladatok

 

  • Ha a gyermeki jogokkal, érdekeivel ellentétes tevékenységet, intézkedést tapasztal, jelzi az óvónőnek, intézményvezetőnek.
  • Részt vesz továbbképzéseken, az ott hallott információkat átadja kollégáinak, vezetőjének.

 

Szülők körében végzett feladatok

 

  • Tájékoztatja a szülőket arról, hogy problémáikkal az óvodán kívül, milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményt kereshetnek fel.
  • Az óvodában a szülők által jól látható helyen, közzé teszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények nevét, címét, telefonszámát.
  • Betartja a titoktartás szabályait.
  • Tájékoztatja s szülőket, hogy a jogosultság szerinti kedvezményeket megkapják.

 

Gyermekekkel kapcsolatos feladatai

  • Képviseli a gyermekek érdekeit.
  • Figyelemmel kíséri az intézmény valamennyi gyermekére kiterjedő preventív tevékenységet.
  • A csoport óvónői segítségével felméri a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekeket.
  • Javaslatot tesz további teendőkre, egyeztet a külső szolgáltatókkal.

 

Dajka feladata

 

  • Betartja a gyermekvédelemmel kapcsolatos etikai követelményeket, titoktartás szabályait.

 

Az óvodában folyó tevékenységeink, melyek elősegítik a gyermekvédelem hatékonyságát

 

  • Élő kapcsolattartás a szülőkkel.
  • Családlátogatás az újonnan érkezőknél (gyermek a családi környezetében).
  • Rendszeres családlátogatás a problémás családoknál.
  • Szülői értekezletek, nyílt napok, fogadóórák, családi programok.
  • Igény szerint pszichológiai előadások szervezése.
  • Fejlődés nyomon követése (dokumentáció: csoportnapló, egyéni felmérő lapok)
  • Közös kirándulások, sportnapok, játszó délutánok, ismerkedési délelőttök szervezése szülők aktív részvételével.
  • A szülők megismertetése a jogaikkal, kötelességeikkel, házirendünkkel.
  • Segítségnyújtás szakemberek bevonásával (logopédus, pszichológus, fejlesztőpedagógus).
  • Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal, esetmegbeszéléseken való részvétel.

 

Érvényességi rendelkezések

 

A "Kincskeresők" óvodai program

érvényességi ideje: Visszavonásig

 

A módosítás módja:

                                                  

Az Óvodai Nevelés Országos

Alapprogram szerinti törvényi

változás  alapján.

 

 

 

Közzétett dokumentum letöltése

 

Nyitva

  • Hétfő - Péntek :
    6.00 - 18.00
Telefon
+36 70 199 6841, +36 1 261 5120
Kapcsolat